A GfK Hungária adatai szerint az elmúlt 12 hónapban öt napnál hosszabb időre külföldre utazók 90 százaléka kötött utasbiztosítást. Az online megkérdezésben résztvevő válaszadók 56 százaléka előrelátó és legalább egy héttel az utazás előtt gondoskodik biztosításáról, ám minden harmadik utazó ezt az utolsó pillanatra hagyja - ez ma már nem gond, hiszen akár egy okostelefon is elég hozzá, hogy a reptérre menet biztosítsuk magunkat.
Jobb a helyzet az utazási irodával utazók esetében, hiszen közülük szinte mindenki köt utasbiztosítást. Igaz az is, hogy csak minden második utazó bízza ezt az irodára, másik részük saját maga gondoskodik a biztosításról.
A megkérdezett internetezők szerint főként (87 százalék) távoli országokba történő utazáskor érdemes utasbiztosítást kötni, vagyis elsősorban az úticél határozza meg azt, hogy az utazó köt-e biztosítást vagy sem. E kérdés eldöntését tovább segíti az utazás módja (pl.: repülőgép), valamint az utazás hossza. Míg háromból két válaszadó vallja azt, hogy bármilyen utazás kapcsán érdemes utasbiztosítás kötni, másként gondolkodnak azok, akik már utaztak külföldre biztosítás nélkül – ők többségében egy újabb utazásra sem kötnének utasbiztosítást. Úgy tűnik, a tudatosságra jó hatással volt a Malév-csőd, ami ráirányította a figyelmet arra, hogy milyen fontos, hogy biztosítással rendelkezzenek az utasok.
A lakás értékeinek védelme fontosabb indok a biztosításkötésre, mint például a külföldön felmerülő váratlan orvosi költségek – hívta fel a figyelmet Dunai Albert, a GfK Hungária Client Group Lead-je a biztosításkötés általános motivációival kapcsolatban.
Ez a különbség azok körében igazán szembetűnő, akikkel már történt valamilyen káresemény. A váratlan eseményekre, illetve kiadásokra biztosítással való felkészülést ugyanis többen tartják fontosnak azok közül, akinek már betörtek a lakásába, mint azok közül, akik külföldön megbetegedtek vagy balesetet szenvedtek – tette hozzá a szakember.
A piacon egyre több egyszerűsített – pl. sms-ben, bankban köthető – utasbiztosítási termék jelenik meg. Tízből mintegy hét ügyfél ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy utasbiztosítás megkötése előtt is egy szakértő tanácsadóval egyeztesse az adott konstrukciót. Azzal valószínűleg már kevesebben vannak tisztában, hogy ennek az ára is megvan - de erre a GfK kutatása nem tért ki.
A Malév-csőd után a többség köt biztosítást, ha repül
A GfK Hungária márciusi online adatgyűjtésének eredményei szerint öt napnál hosszabb külföldi utazás esetén tízből kilencen kötnek utasbiztosítást. A megkérdezettek kétharmada szerint érdemes ilyen jellegű biztosítással élni, főként távoli úti cél,vagy repülős utazás esetén.
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
