2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 

Jó híreket hozunk a hipermarketekből: nem csak hogy olcsóbban lehet lezavarni a havi nagybevásárlást, mint egy hónappal ezelőtt, hanem tavalyhoz képest is csak kevéssel kell mélyebbre nyúlni a tárcánkba: egy éve nem emelkedtek olyan kicsit az élelmiszerárak, mint most májusban. Megnéztük, mennyibe kerül egy kis májusi házi romantika, ha nem akar vagy nem tud sokat költeni az ember.

Jól indul az év a hipermarketekben: a Privátbankár legfrissebb Árkosár-felmérése szerint két vizsgált áruházban is olcsóbban vásárolhatunk be, mint egy hónapja. Ami nagyobb meglepetés, hogy mindhárom helyen a tavaly januári áraknál is valamivel kevesebbet kérnek a nagybevásárlásért.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma teszi közzé az infláció szeptemberi alakulását.

Júliusban a mezőgazdasági termelői árak 2,3 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a növényi termékek ára 7,4 százalékkal mérséklődött, miközben az élő állatok és állati termékeké 7,8 százalékkal emelkedett.

Elemzők szerint a következő hónapokban gyorsulni fog az infláció, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árának emelkedése miatt. A jegybank inflációs céljának még a közelében sem leszünk jövőre.