Felmerült, hogy az amerikai szankciók ellenszereként Oroszországnak bitcoint kéne vásárolnia tartalékaiból, bár azt nem tudni, a döntéshozók mit gondolnak erről. Ám van, ahol nagyon is komolyan foglalkoznak a blokklánc– és digitálispénz-technológiával, nem holmi kisvállalatok, hanem a világ legnagyobb jegybankjai. Nem egy, vagy kettő, hanem rengeteg.

A bankok bankjainak bankja, vagyis a központi bankok által fenntartott Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) jelezte, hogy itt az ideje a kamatemelésnek azoknál a jegybankoknál, ahol extrém alacsony a kamat. A német Bundesbank elnöke pedig ismét a kötvényvásárlási program beszültetését szorgalmazta az EKB esetében.

A cseh elhárítás éves jelentése a hiperaktív orosz hírszerzésről súlyos figyelmeztetés Prága és egyben Budapest számára. Moszkva mindkét országban mindent megtesz a NATO és az EU összetartó erejének az aláásására. Budapest a mai napig nem nézett szembe a kommunista korszak állambiztonsági irataival és így a Láthatatlan Légió régről való orosz kapcsolatai is ellenőrizetlenek.

A világ reálgazdasága 2008 óta nem tért magához, miközben a pénzügyi rendszer túlfeszítettebb, mint az akkori összeomlás előtt. Márpedig az olajtermelő országoknak hamarosan likvidálni kell külföldi kötvény-állományukat és aranytartalékaik egy részét, hogy a tátongó fiskális űrt betömjék. A kínai elnök puha földet érésre készíti föl országát és befejezi a pénzpumpával hajtott gazdasági növekedés korszakát.

A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vezető közgazdászai szerint a globális pénzügyi rendszert fenyegeti az a szokássá váló trend, hogy a vezető jegybankok a gazdasági fellendülés érdekében előre befolyásolják a kamatlábak alakulását, mivel így a befektetők azt hihetik, hogy a jövőben nem kerül sor hirtelen kamatemelésre.

A kínai jegybankkal kötött devizacsere-keretmegállapodás értéke 10 milliárd jüan.

Az MNB új elnöke a Nemzetközi Fizetések Bankjának, vagyis a BIS-nek a rendszeres bázeli találkozóján vett részt vasárnap és hétfőn.

Az euróválság miatt nehéz lesz a feltörekvő országoknak pénzhez jutniuk adósságuk refinanszírozásához a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint. A "jegybankok bankja" szerint ez leginkább a kelet-európai országokat, köztük Magyarországot, Csehországot, Horvátországot és Romániát fogja érinteni, mert külföldi adósságuk 80 százaléka európai bankoknál van.