|
| (Fotó: Riksbank) |
Oroszországnak 466 milliárd dolláros devizatartaléka egy részét bitcoinba kéne fektetnie, hogy az amerikai szankciók ellen jobban védekezhessen – idézi a kriptodeviza-sajtó Vlagyiszlav Ginko egyetemi tanárt, a Ranepa elnöki akadémiáról. Az orosz elit szerinte már most is sok dollárbefektetését váltja át bitcoinra emiatt.
A hír akár szimpla magánvélemény is lehetne, de egyrészt a nyilatkozót a “Kremlhez közelinek” nevezik. Másrészt könnyen lehet, hogy nyitott kapukat dönget. Egy novemberi fórumon Vlagyimir Putyin elnök is hasonló témáról beszélt, előadása olvasható a Kreml honlapján.
A szankciók kapcsán az elnök elmondta, “nem mi távolodunk a dollártól, a dollár távolodik tőlünk”, csökken az orosz tartalékokban a dolláreszközök és néhány más deviza súlya. Az alternatív tartalékolási lehetőségek iránti keresés pedig folytatódik.
Ha embargó, akkor kriptó
A hír kapcsán említik, hogy a dollár lecserélését a befektetések között és a fizetési forgalomban más országok is szorgalmazzák, mint Kína, Irán, Venezuela, amelyeket szankciókkal sújtották vagy más feszültségekkel terheltek.
Korábban sajtóhírek szerint Iránban felmerült, hogy saját kriptodevizát hozzanak létre az embargó ellen, bár ezt valószínűleg elvetették. Venezuela – részben ezért, részben a hiperinfláció miatt – létre is hozott egyet (petro néven). Koreát pedig többször meggyanúsították, hogy kriptodevizákkal fizet csempészeknek, sőt kriptodeviza-lopásokkal, hacker-támadásokkal is vádolták.
Bitcoin-áresés ide, vagy oda, sem a kriptodevizák, sem a blokklánc nem akar eltűnni. Nem kisebb szereplők foglalkoznak vele, mint a világ nagy jegybankjai. (A bitcoin ára egyébként az idei zuhanás ellenére az utóbbi három év alatt 12-szeresére, két év alatt pedig négyszeresére emelkedett – a szerk.)
|
A blokklánc Simor szerint A blockchainnek (blokkláncnak) valószínűleg van jövője Simor András volt MNB-elnök szerint, “mert van olyan valós igény, amit ki tud elégíteni”. A kriptopénznek viszont szerinte nincs. “Az egy másik kérdés, hogy a jegybankoknak érdemes lehet-e elgondolkodni azon, hogy ők bocsátanak ki digitális pénzt” – mondta el a Privátbankárnak adott interjúban. |
Kriptodevizákat csinálnak a jegybankok?
“Óvatosan haladva – felmérés a jegybanki digitális fizetőeszközökről” címmel tett közzé tanulmányt a héten a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS). Bár még egyetlen egy működő példány sem létezik ebből a műfajból, a jegybankok által létrehozható, vagy létrehozandó “digitális devizák” már saját elnevezéssel bírnak a szakmában (central bank digital currency, CBDC).
A fizetési megoldások gyorsuló ütemben változnak, az ügyfelek gyors ,egyszerű, bárhol, bármikor használható módozatokat keresnek. Ezért világszerte foglalkoznak a jegybankok a CBDC-k létrehozásának lehetőségével, azzal, hogy ezek felválthatják-e a hagyományos pénzt.
Svédország, Uruguay
Példaként említik – a készpénzmentes társadalomban élen járó – Svédország Riksbank-jának e-Krona projektjét, amely 2017 elején indult, de még nincs célegyenesben. (A bank honlapján látható is egy közlemény, amelyben cáfolják azt az álhírt, hogy e-Krona-t árusítanának.) Uruguay jegybankja pedig 2017 novembere óta fejleszti az e-Peso-t, lezajlott egy kísérleti projekt, ennek most a kiértékelését végzik.
Kriptodevizákról van-e itt szó? Nem, inkább digitális pénzről, mivel nem használják a blokkláncot (vagy az elosztott főkönyvet, DLT-t), ehelyett központosított jegybanki elszámolással működnének. A svédek azonban nem zárják ki, hogy a későbbiekben blokkláncot használjanak, ha a blokklánc-technológia tovább fejlődik majd. Mások pedig eleve blokklánccal dolgoznak, mint a kanadai, a szingapúri és a dél-afrikai jegybank - derül ki a tanulmányból.
Megvan a kétharmad
A BIS által a felméréshez megkérdezett nemzeti bankok közül 63 válaszolt 2018 végén, ezek országai a világ gazdasági teljesítményének 90 százalékát állítják elő. A válaszadók 70 százaléka vizsgálja valamilyen módon a CBDC-k létrehozásának lehetőségét. Ez enyhe növekedés az előző évhez képest.
A jegybankok időnként együtt is működnek ezen kutatások, kísérletek során, például az EKB a japánokkal (Project Stella néven), vagy a kanadaiak, a britek és a szingapúriak egy hármas közös vállalkozásban.
