Lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza. Bod Péter Ákos elemzi a lehetséges következményeket.

A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?

Ennek alapján Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelösztönzésért felelős alelnöke bízik abban, hogy teljesül az a céljük, miszerint 2020 végéig a kihelyezések elérjék az 1000 milliárd forintos lélektani határt.

A Növekedési Hitelprogram és a Széchenyi Kártya Program évek óta elérhető konstrukciók a kis- és középvállalati (kkv) szektor számára. A koronavírus-járvány miatt viszont több változást is eszközölt ezeken a hitelajánlatokon az állam és a jegybank, aminek köszönhetően mindkét program kifejezetten kedvező feltételekkel kínál hiteleket vállalkozások számára. Felmerülhet a kérdés, hogy dönthet-e úgy egy cég, hogy mindkét támogatott kölcsönt igénybe veszi. A Bank360.hu annak járt utána, hogy van-e erre lehetőség, illetve ha van, akkor érdemes-e mindkét programban részt venni.

Az új felügyeleti ösztönzőkről beszélt az MNB alelnöke, Kandrács Csaba.

A Magyar Nemzeti Bank felmérései alapján a korábbi támogatott hiteleknél a cégek döntő többsége a kevésbé kiszámítható, változó kamatozású konstrukciókat választotta, ezért is hirdette meg januárban a jegybank – a kamatkockázatot csökkentve – az NHP Fix-et. Az első fél éves statisztikák jól mutatják, hogy a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem cégei élnek leginkább a lehetőséggel.

Az MNB összesítése szerint a mikrovállalkozások vették fel a legtöbb hitelt a növekedési hitelprogramban.

A gazdaságpolitikának a 2008-as válság után új jelenségekkel kell szembenéznie, melyeket korábban nem, vagy csak kevésbé tapasztalhattunk. Ezek elsősorban a fejlett gazdaságokban jelentkeznek, de nálunk is nagyjából hasonló a helyzet. Ehhez próbál alkalmazkodni a jegybank és a költségvetés, hogy egészséges legyen a gazdasági növekedés.

100 milliárd forinttal megemelték a övekedési Hitelprogram keretösszegét.

Az OTP sajtótájékoztatón számolt be a tavalyi utolsó negyedévről és egyúttal a bank egész éves teljesítményéről. Összességében sokkal jobb év volt, mint 2014-ben, főleg az itthoni és a bolgár bank ment jól, az orosz és az ukrán viszont szenvedett az ismert körülmények között, de jövőre talán már ők sem nyelik tovább a pénzt.