Nem tért vissza a korábbi növekedés
Az MNB nyilvánosságra hozta növekedési jelentését, melyben felvázolja gazdasági növekedésünk aktuális kérdéseit. A fő megállapítás, hogy a növekedés alapja a beruházás, amely nálunk a válság után erősen visszaesett, de 2013-tól élénkült, főleg a jegybanki hitelprogramoknak köszönhetően. A hitelezés növekedése azonban nem hozta vissza azt a magas növekedést, amit korábban a válság idején elvesztettünk.
A fejlett országokban a növekedési trend a válság után nem tért vissza a korábbi szintre máig sem, tehát tartós jelenségről van szó. Így a recessziók hatása erősebb, mint a korábbiakban, amire a gazdaságpolitika úgy tud reagálni, hogy felértékelődik az anticiklikus monetáris és fiskális politika (gyakorlatilag folyamatosan válságmódban üzemel – a szerk.).
Új eszközök
Ennek konkrétumai: a kamatszint soha nem látott mélységbe, esetenként negatív szintre csökkentése, sőt emellett esetenként eszközvásárlási programok alkalmazása(állampapírok és esetleg vállalati kötvények vásárlása a jegybank által). A költségvetési politikában ugyanez már bizonytalanabb, mert túlköltekezés esetén hiány keletkezik, érdemben csak erős recesszióban, válságokban hatékony.
Cégméret
Vállalati szinten a problémák ott jelentkeznek, hogy a kisebb vállaltok nem tudnak elég jól növekedni, így a mikrovállalkozásból nehezen lesz kisvállalkozás, a kisvállalkozásból középvállalkozás, és így tovább. Így viszont nem nő eléggé a termelékenység, hisz ezek a cégek bizonyos méret elérésekor hatékonyabbá, termelékenyebbé válnak.
További probléma, hogy a mikrovállalkozásoknak kezdetben magas a beruházási rátája, de utána visszaesik, és ha nem tudnak kellőképpen növekedni és nagyobb vállalti kategóriába kerülni, akkor így elakadnak, hisz se beruházás, se növekedés. Ezért tartotta a gazdaságpolitika fontosnak, hogy ezek a vállalkozások először könnyítve jussanak hitelhez és az európai uniós pénzekhez, majd a tőkepiac felé fordulhassanak, egyszerű és vonzó legyen nekik tőzsdére lépni és ott tőkéhez jutni.
Humán tőke
Igen fontos elvárás a gazdaságpolitika részéről, hogy ne az olcsó munkaerőre épülő gazdasági szegmensek növekedjenek, hanem a magasabb hozzáadott értéket adó, komolyabb humán tőkét igénylő szektorok kerüljenek előtérbe. Ezért fontos a jelentős béremelés, mivel Magyarországon igen magas az agyelszívás, vagyis a magas színvonalú munkaerő külföldre áramlása, amit szeretne a gazdaságpolitika mérsékelni, sőt visszafordítani. Ez nyilvánvalóan csak a fejlett országokétól jóval kevésbé elmaradó bérszínvonal mellett lehetséges.
