Az eddigi mérleg
Az NHP első és második szakaszában 2015 végéig mintegy 31 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz közel 2126 milliárd forint összegben. Ennek köszönhetően a kkv-hitelállománynak a program indulása előtt megfigyelhető tartós, évi 5-7 százalékos csökkenése nemcsak megállt, de 2015 utolsó két negyedévében már 3-4 százalékos bővülés volt megfigyelhető, ami 2016 első negyedévében is folytatódott. Az MNB 2016 elején a bankok piaci hitelezésre való átállását elősegítő Növekedéstámogató Program (NTP) részeként indította el az NHP harmadik, kivezető szakaszát, amelynek 300-300 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett két pillérében 2016 végéig van lehetőség – kizárólag beruházásokat finanszírozó – hitelszerződések megkötésére.
A Magyar Bankszövetség a közelmúltban azzal a kéréssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy az NHP – kedvező forinthitelek nyújtását lehetővé tevő – I. pillérének keretösszegét 100 milliárd forinttal emelje meg. Több bank is arról számolt be, hogy már az e pillér keretösszegéből jelenleg rendelkezésére álló egyedi hitelkeretének teljes összege erejéig elköteleződött hitelszerződések megkötésére a kis- és középvállalkozásokkal. A hazai bankok döntő többsége az MNB Piaci Hitelprogramja keretében az év első negyedévében megkötött kamatcsere-ügyletekkel egyúttal azt is vállalta, hogy kkv-hitelezését összességében idén legalább 200 milliárd forinttal növeli, amelynek eredményeképp 5-10 százalékkal bővülhet idén a kkv-hitelállomány.
A Monetáris Tanács mai ülésén a Növekedési Hitelprogram harmadik, kivezető szakasza keretösszegének 100 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött. Az MNB a rekord alacsony szintű alapkamat tartós fenntartása mellett a forintpillér keretösszegének 100 milliárd forinttal, 400 milliárd forintra történő megemelése révén megvalósuló óvatosabb ütemű kivezetéssel is elő kívánja segíteni, hogy biztosan megvalósuljon a kkv-hitelállomány idei évre várt 5-10 százalékos bővülése, ami a reálgazdaság megfelelő növekedéséhez szükséges.