7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A korábban megjelölt határidőnek megfelelően lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza, amely az NHP Hajrá nevet viselte. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, elemzi a lehetséges következményeket.

Nálunk az is meglepetést tud okozni, ha valami a hivatalos bejelentés szerint történik. Mert azt szoktuk meg, hogy adnak határidőt mondjuk az adóhatósághoz bekötött pénztárgépekre való átállásra, de aztán az érintettek egy része nem készül el, meg gép sincs elég, satöbbi, satöbbi, így aztán kitolják a határidőt. Vagy frissebb példát véve, bejelentik a hitelmoratóriumot, de amikor annak lejárata körül túl sok kellemetlen ügy keletkezne, akkor meghosszabbítják. Ezért jött meglepetésként, hogy a Magyar Nemzeti Bank tavaly tavasszal elindított új kedvezményes vállalathitelezési akciója - a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá – az eredeti elgondolások szerint most lezárul.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke bejelenti az első NHP programot (Fotó: Soós Lajos / MTI)
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke bejelenti az első NHP programot (Fotó: Soós Lajos / MTI)

Pedig a program igen népszerű lett mind a pénzintézeteknél, mind az ügyfeleknél, ami nem csoda: még a mai alacsony kamatok világában is jutányosnak számít a legfeljebb 2,5 százalékos fix kamat. A keresletet érzékelve az induló 1500 milliárd forint keretet 2020 novemberében 2500 milliárdra, majd idén áprilisban 3000 milliárdra emelték. Május végére 2600 milliárdnyi hitel- és lízingszerződést jelentettek le a pénzintézetek; mára már biztosan 90 százalék fölötti a keret kihasználása.

Bár valóban bemondták, hogy annyi a keret, amennyi, a jó magyar gyakorlat ismeretében a szakma meg az ügyfélkör biztosra vette, hogy a dolog folytatódik, majd megint ráemel az MNB, a választások előtt egy évvel csak nem hagy fel az olcsó pénzek kiosztásával. Ezért azután tényleg megrökönyödést okozott, hogy a megemelt keret nem dagad tovább.

Mi történt? Miért történt? És mik a következmények? A gazdasági szereplőknek az utóbbiak a fontosak. És ezek a következmények, ha nem egyforma mértékben is, elég kellemetlenül érintik mind a pénzügyi intézményeket, mind pedig az ügyfeleket.

Az igazság ugyanis az, hogy a sok éve futó Növekedési Hitelprogram meglehetősen elkényelmesítette az érintetteket. A bankok, pénzügyi vállalkozások, lízingcégek olcsó és hosszúlejáratú forráshoz jutottak az MNB-től, és még saját költségrésük hozzáadása után is szép nyereséget értek el az aktív műveleteken. Az ügyfelek pedig valóban olcsó, kiszámítható kamatozású és hosszú lejáratú hiteleket vehettek fel, lecserélhettek drágább kamatozású régebbit.

Amíg nem jelent meg ismét a fogyasztói és termelői, nagykereskedelmi árak növekedésében megmutatkozó infláció, a 2,5 százalékos nominális kamatláb körülbelül ugyanakkora reálkamatnak felelt meg. Az pedig korrekt árazásnak számít. Sőt az ügyfeleknek a dolog idővel tovább javult, hiszen a tavaly áprilisban újraindított jegybanki hitelakciót már egy tartós áremelkedési szakaszban jelentették be. A vállalatoknak a reálkamat ezzel már negatív lett a jegybanki konstrukció keretében; ennek nemzetgazdasági költségei (mert minden szubvenció valahol az adófizetőnél landol) függnek a további ár- és kamatmozgásoktól. Igaz, a járvány első heteiben nem sok mindent lehetett tisztán látni, így azt sem, hogy e különleges természetű válság viszonyai között valójában miként alakul a világban és nálunk is a kamatszint. Ugyanakkor az látszik, hogy lejjebb már nem tud menni, csak felefele, ahogy az sem volt egyértelmű, mi lesz az inflációval.

Ma már tudjuk, hogy rövid megtorpanást követően a fogyasztói árak kellemetlenül gyorsan nőnek, az áprilisi után a májusi árindex is 5 százalék feletti. De még elgondolkodtatóbb a termelői árak nekilódulása: az ipar belföldi értékesítési árak idén áprilisban 1,6 százalékkal nőttek: nem egy év alatt, hanem az előző hónaphoz képest! Amint a KSH gyorsjelentése szűkszavúan közli: 2021 áprilisában az ipari termelői árak átlagosan 9,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét a forint euróval szembeni gyengülése, valamint a nyers- és alapanyagok drágulása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak 11,8, az exportértékesítési árak 8,8 százalékkal növekedtek.

Aki építkezik, zsebén érzi az építőipari ár-drágulást. A KSH szerint a termelői árak az idei első három hónapban 7 százalékkal haladják meg a múlt év azonos időszakának árszintjét. A mezőgazdaság termelői árai még erősebben nőttek: az agrárárak az első negyedévben 13 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A gabonaárak egyharmaddal mentek feljebb egy év alatt.
Ilyen termelői áremelkedés mellett nem meglepő a kamatemelési gondolat megfoganása.

Mi lesz most? A nagyobb bankoknál az a hangulat, hogy még gyorsan lehívják és kihelyezik a megmaradt keretet, majd annak kimerülését következően saját termékeiket kínálják a stabil ügyfeleiknek. Olyan olcsó hitelt ugyan nem tudnak adni, mint a 2,5 százalékos fix kamatozású jegybanki konstrukció, de amíg a betéti kamatok is ennyire mélyen vannak, valamint a nem-hitelezési bankári tevékenységeken is szép banki nyereségek képződnek, egy nagybank tud némi kamatkedvezményt adni a fontos ügyfeleknek, amíg azok meg nem szokták az új realitásokat.

Másként látják a pénzügyi vállalatoknál, lízingcégeknél, amelyek nem támaszkodhatnak olcsó lakossági forrásra. Nekik a Magyar Fejlesztési Bank közvetítésével eddig kapott finanszírozás végét bejelentő email valóban sokkot okozott, különösen, ha már elkötelezték magukat a Hajrá hitelek kihelyezésére, és most olcsó forrás nélkül maradnak. Maguk csak drágábban jutnak hitelhez, és a mostaninál csak jóval magasabb kamattal tudnának tovább finanszírozni. Az ügyfélkörükben sok a kisebb piaci szereplő, ezek pedig nem állnak készen az addigi kamatmérték háromszorosának megfizetésére.

Hogy miért született meg a döntés? Piaci indoka persze van, hiszen ha ilyen szépen nőnek az értékesítési árak, akkor a vállalkozások zöme képes a korábbinál nagyobb kamatterhet viselni. No de eddig nem egészen azt láttuk, hogy a piaci logika diktálná a gazdaságpolitikai döntéseket.

Szóba jönnek intézményi szempontok is. Nyilván a jegybank nem szívesen ragad bele a mainál is nagyobb méretekben olyan hosszú távú elkötelezettségekbe, amelyek üzemi veszteséget okoznak idővel. Nem mintha a veszteség vagy nyereség elsőleges szempont lenne a központi bankok világában, hiszen az elfogadott nemzetközi normák szerint a jegybankok non-profit intézményként működnek. A jegybank nyereségessége csak az újabb gyakorlatban vált fontos szemponttá minálunk – de ez már egy másik történet.

(Illsuztráció - Forrás: MNB - PB szerkesztés)
(Illsuztráció - Forrás: MNB - PB szerkesztés)

Ami most idetartozik: számos szakmai szempont szólt és szól amellett, hogy a jegybank visszafogja az eddig önként vállalat gazdaságélénkítő tevékenységét. Továbbá valóban látszik a túlfűtöttség a magyar gazdaságban, és a kedvezményes hitelkonstrukció kifuttatása is egyfajta szigorítás. Az MNB annyit jelentett be, hogy a hitelprogramot ebben a formában nem hosszabbítja meg, a továbbiakról majd a jegybank Monetáris Tanácsa dönt. Hogy aztán tényleg így lesz-e, arra még mindig lehet fogadásokat kötni. Ugyanakkor kapaszkodót nyújthat Orbán Viktor szerdai bejelentése, mely szerint a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak. Ezek révén ugyanis még a korábbiaknál is olcsóbb hitelekkel kellene ellátni a kisebb vállalatokat, az olcsó és támogatott forrásoknak a miniszterelnök szerint, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúaknak kell lenniük.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark A forint tartós gyengítése hibás gyakorlat – megszólalt a volt jegybankelnök
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 09:46
Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.
Benchmark Gavallér állam és gyenge verseny: áremelkedés plusz ütemcsökkenés
Bod Péter Ákos | 2025. március 21. 05:54
Az év eleji áremelkedések ismét az EU legmagasabb inflációs rátáját eredményezték Magyarországon, miközben a kormányzat sikerpropagandát folytatott. Az élelmiszerárak drágulása és a kiskereskedelmi árrés maximalizálása élénk társadalmi vitát váltott ki. Eközben az ipari és építőipari árak is emelkedtek, miközben a gazdaság stagnál. A háttérben strukturális problémák és versenytorzító tényezők is meghúzódhatnak. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Makacs infláció, bizalmatlan fogyasztó, pótcselekvő kormány
Bod Péter Ákos | 2025. március 13. 05:42
Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.
Benchmark Bod Péter Ákos: Elment két év, mire mentünk vele? És mi jöhet?
Bod Péter Ákos | 2025. március 7. 05:47
A KSH friss adatai szerint a magyar GDP 2024-ben 0,5-0,6 százalékkal nőtt, ám a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a két évvel ezelőtti szinttől. Az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, valamint a beruházások jelentős csökkenése továbbra is fékezi a növekedést. A kormány az élénkülést a fogyasztás bővülésétől és a külföldi beruházásoktól várja, de a gazdaság szerkezeti problémái és a külső kockázatok miatt a fellendülés továbbra is bizonytalan. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Beruházások – megvolt a mélypont?
Bod Péter Ákos | 2025. február 28. 05:43
A KSH közzétette a 2024-es év utolsó trimeszterének beruházási adatait: az előjel nem volt váratlan, de mégis kellemetlen hír, hogy az év vége nem hozott fordulatot. A beruházási volumen jó ideje csökken, mégis lehetett remélni, hogy az év során már elértük a gödör alját. A visszaesés mértéke pedig egyenesen aggasztó. Akkor is, ha tudjuk: a 2022-es tavaszi országgyűlési választás előtti nagy költségvetési kiköltekezés és a laza monetáris kondíciók fenntartása nemcsak a lakossági fogyasztásnak, hanem a beruházási aktivitásnak az élénkítését is célozta.
Benchmark Bod Péter Ákos: Növekedési potenciál, üzleti akciórádiusz – hol van jövője a magyar gazdaságnak?
Bod Péter Ákos | 2025. február 19. 05:41
Orbán Viktor legutóbbi kijelentése szerint Magyarország nem maradhat csak az Európai Unió keretrendszerében. Pedig inkább a fejlett maghoz való közel jutás a nemzeti érdek. Attól pedig markánsan különbözik a pártérdek, személyes érdekeltség vagy a NER-cégek különérdeke.
Benchmark Bod Péter Ákos: A vámháború első hete – és ami jöhet
Bod Péter Ákos | 2025. február 5. 05:46
Donald Trump elnökségének első két hete alatt meghozott, sokkoló vámintézkedések nem érhették volna váratlanul a gazdasági elemzőket, mégis komoly meglepetést okoztak. Az elnök „a vámok embereként” kampányolt, de a Mexikót és Kanadát sújtó büntetővámok és a nyílt területszerzési szándék váratlan fordulatként hatottak. Hogyan válhatott mindez valóra, és milyen rövid távú gazdasági következményekkel kell számolni az Egyesült Államok és partnerei számára? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Ha Németország szerkezeti baja csak pénz kérdése, akkor van megoldás
Bod Péter Ákos | 2025. január 31. 05:42
A közelgő februári német parlamenti választás kétségtelenül az év fontos eseménye lesz. Amelynek természetszerűen lényeges tényezője a gazdasági helyzet.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tavaly a recesszió segített az infláción, a forintgyengülés nem – és az idén?
Bod Péter Ákos | 2025. január 17. 05:46
2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A világgazdaság 2024-ben – megint állva maradt Magyarország
Bod Péter Ákos | 2024. december 24. 06:12
A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG