7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A korábban megjelölt határidőnek megfelelően lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza, amely az NHP Hajrá nevet viselte. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, elemzi a lehetséges következményeket.

Nálunk az is meglepetést tud okozni, ha valami a hivatalos bejelentés szerint történik. Mert azt szoktuk meg, hogy adnak határidőt mondjuk az adóhatósághoz bekötött pénztárgépekre való átállásra, de aztán az érintettek egy része nem készül el, meg gép sincs elég, satöbbi, satöbbi, így aztán kitolják a határidőt. Vagy frissebb példát véve, bejelentik a hitelmoratóriumot, de amikor annak lejárata körül túl sok kellemetlen ügy keletkezne, akkor meghosszabbítják. Ezért jött meglepetésként, hogy a Magyar Nemzeti Bank tavaly tavasszal elindított új kedvezményes vállalathitelezési akciója - a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá – az eredeti elgondolások szerint most lezárul.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke bejelenti az első NHP programot (Fotó: Soós Lajos / MTI)
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke bejelenti az első NHP programot (Fotó: Soós Lajos / MTI)

Pedig a program igen népszerű lett mind a pénzintézeteknél, mind az ügyfeleknél, ami nem csoda: még a mai alacsony kamatok világában is jutányosnak számít a legfeljebb 2,5 százalékos fix kamat. A keresletet érzékelve az induló 1500 milliárd forint keretet 2020 novemberében 2500 milliárdra, majd idén áprilisban 3000 milliárdra emelték. Május végére 2600 milliárdnyi hitel- és lízingszerződést jelentettek le a pénzintézetek; mára már biztosan 90 százalék fölötti a keret kihasználása.

Bár valóban bemondták, hogy annyi a keret, amennyi, a jó magyar gyakorlat ismeretében a szakma meg az ügyfélkör biztosra vette, hogy a dolog folytatódik, majd megint ráemel az MNB, a választások előtt egy évvel csak nem hagy fel az olcsó pénzek kiosztásával. Ezért azután tényleg megrökönyödést okozott, hogy a megemelt keret nem dagad tovább.

Mi történt? Miért történt? És mik a következmények? A gazdasági szereplőknek az utóbbiak a fontosak. És ezek a következmények, ha nem egyforma mértékben is, elég kellemetlenül érintik mind a pénzügyi intézményeket, mind pedig az ügyfeleket.

Az igazság ugyanis az, hogy a sok éve futó Növekedési Hitelprogram meglehetősen elkényelmesítette az érintetteket. A bankok, pénzügyi vállalkozások, lízingcégek olcsó és hosszúlejáratú forráshoz jutottak az MNB-től, és még saját költségrésük hozzáadása után is szép nyereséget értek el az aktív műveleteken. Az ügyfelek pedig valóban olcsó, kiszámítható kamatozású és hosszú lejáratú hiteleket vehettek fel, lecserélhettek drágább kamatozású régebbit.

Amíg nem jelent meg ismét a fogyasztói és termelői, nagykereskedelmi árak növekedésében megmutatkozó infláció, a 2,5 százalékos nominális kamatláb körülbelül ugyanakkora reálkamatnak felelt meg. Az pedig korrekt árazásnak számít. Sőt az ügyfeleknek a dolog idővel tovább javult, hiszen a tavaly áprilisban újraindított jegybanki hitelakciót már egy tartós áremelkedési szakaszban jelentették be. A vállalatoknak a reálkamat ezzel már negatív lett a jegybanki konstrukció keretében; ennek nemzetgazdasági költségei (mert minden szubvenció valahol az adófizetőnél landol) függnek a további ár- és kamatmozgásoktól. Igaz, a járvány első heteiben nem sok mindent lehetett tisztán látni, így azt sem, hogy e különleges természetű válság viszonyai között valójában miként alakul a világban és nálunk is a kamatszint. Ugyanakkor az látszik, hogy lejjebb már nem tud menni, csak felefele, ahogy az sem volt egyértelmű, mi lesz az inflációval.

Ma már tudjuk, hogy rövid megtorpanást követően a fogyasztói árak kellemetlenül gyorsan nőnek, az áprilisi után a májusi árindex is 5 százalék feletti. De még elgondolkodtatóbb a termelői árak nekilódulása: az ipar belföldi értékesítési árak idén áprilisban 1,6 százalékkal nőttek: nem egy év alatt, hanem az előző hónaphoz képest! Amint a KSH gyorsjelentése szűkszavúan közli: 2021 áprilisában az ipari termelői árak átlagosan 9,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét a forint euróval szembeni gyengülése, valamint a nyers- és alapanyagok drágulása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak 11,8, az exportértékesítési árak 8,8 százalékkal növekedtek.

Aki építkezik, zsebén érzi az építőipari ár-drágulást. A KSH szerint a termelői árak az idei első három hónapban 7 százalékkal haladják meg a múlt év azonos időszakának árszintjét. A mezőgazdaság termelői árai még erősebben nőttek: az agrárárak az első negyedévben 13 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A gabonaárak egyharmaddal mentek feljebb egy év alatt.
Ilyen termelői áremelkedés mellett nem meglepő a kamatemelési gondolat megfoganása.

Mi lesz most? A nagyobb bankoknál az a hangulat, hogy még gyorsan lehívják és kihelyezik a megmaradt keretet, majd annak kimerülését következően saját termékeiket kínálják a stabil ügyfeleiknek. Olyan olcsó hitelt ugyan nem tudnak adni, mint a 2,5 százalékos fix kamatozású jegybanki konstrukció, de amíg a betéti kamatok is ennyire mélyen vannak, valamint a nem-hitelezési bankári tevékenységeken is szép banki nyereségek képződnek, egy nagybank tud némi kamatkedvezményt adni a fontos ügyfeleknek, amíg azok meg nem szokták az új realitásokat.

Másként látják a pénzügyi vállalatoknál, lízingcégeknél, amelyek nem támaszkodhatnak olcsó lakossági forrásra. Nekik a Magyar Fejlesztési Bank közvetítésével eddig kapott finanszírozás végét bejelentő email valóban sokkot okozott, különösen, ha már elkötelezték magukat a Hajrá hitelek kihelyezésére, és most olcsó forrás nélkül maradnak. Maguk csak drágábban jutnak hitelhez, és a mostaninál csak jóval magasabb kamattal tudnának tovább finanszírozni. Az ügyfélkörükben sok a kisebb piaci szereplő, ezek pedig nem állnak készen az addigi kamatmérték háromszorosának megfizetésére.

Hogy miért született meg a döntés? Piaci indoka persze van, hiszen ha ilyen szépen nőnek az értékesítési árak, akkor a vállalkozások zöme képes a korábbinál nagyobb kamatterhet viselni. No de eddig nem egészen azt láttuk, hogy a piaci logika diktálná a gazdaságpolitikai döntéseket.

Szóba jönnek intézményi szempontok is. Nyilván a jegybank nem szívesen ragad bele a mainál is nagyobb méretekben olyan hosszú távú elkötelezettségekbe, amelyek üzemi veszteséget okoznak idővel. Nem mintha a veszteség vagy nyereség elsőleges szempont lenne a központi bankok világában, hiszen az elfogadott nemzetközi normák szerint a jegybankok non-profit intézményként működnek. A jegybank nyereségessége csak az újabb gyakorlatban vált fontos szemponttá minálunk – de ez már egy másik történet.

(Illsuztráció - Forrás: MNB - PB szerkesztés)
(Illsuztráció - Forrás: MNB - PB szerkesztés)

Ami most idetartozik: számos szakmai szempont szólt és szól amellett, hogy a jegybank visszafogja az eddig önként vállalat gazdaságélénkítő tevékenységét. Továbbá valóban látszik a túlfűtöttség a magyar gazdaságban, és a kedvezményes hitelkonstrukció kifuttatása is egyfajta szigorítás. Az MNB annyit jelentett be, hogy a hitelprogramot ebben a formában nem hosszabbítja meg, a továbbiakról majd a jegybank Monetáris Tanácsa dönt. Hogy aztán tényleg így lesz-e, arra még mindig lehet fogadásokat kötni. Ugyanakkor kapaszkodót nyújthat Orbán Viktor szerdai bejelentése, mely szerint a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak. Ezek révén ugyanis még a korábbiaknál is olcsóbb hitelekkel kellene ellátni a kisebb vállalatokat, az olcsó és támogatott forrásoknak a miniszterelnök szerint, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúaknak kell lenniük.


AJÁNLOTT VIDEÓK

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: A világgazdaság 2024-ben – megint állva maradt Magyarország
Bod Péter Ákos | 2024. december 24. 06:12
A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.
Benchmark Bod Péter Ákos 2024-ről: amikor a gazdaság erőlködött, az állam erősködött
Bod Péter Ákos | 2024. december 20. 05:42
A papírforma szerint 2024-nek érezhetően jobb esztendőnek kellett volna lennie, legalább gazdasági vonatkozásban, mint amilyen a megelőző volt. Az ugyanis a példázatbéli állatorvosi ló módjára az összes közgazdasági bajt bemutatta: rekordmagas inflációt, a fizetési mérleg hatalmas deficitjét, a költségvetés újabb megcsúszását, a lakossági fogyasztás csökkenését – ennél már csak jobb jöhet.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump és más kockázatok – európai, magyar nézőpontból
Bod Péter Ákos | 2024. december 5. 05:42
Erős dollár, magas globális kamatszint, nagy külkereskedelemi átrendeződés az USA-val szemben a jelenleg külkereskedelmimérleg-többletes országok és kereskedelmi tömbök kárára. Ezek lehetnek a Trump-éra alatti gazdaságpolitika hatásai. Nagy globális (európai) exportkitettsége miatt a magyar gazdaság különösen a veszélyeztetett szereplők listáján van.
Benchmark Bod Péter Ákos: Lesz-e gazdaságpolitikai vonalvezetése Amerikának?
Bod Péter Ákos | 2024. november 28. 05:41
Milyen lesz az amerikai gazdaságpolitika 2025. január huszadika után? Trillió dolláros kérdés.
Benchmark Draghi tévedése
Garamvölgyi Zsolt | 2024. november 19. 15:19
Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Földbe döngölt infláció?
Bod Péter Ákos | 2024. november 15. 05:42
Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem húz a motor – mi lesz az iparral?
Bod Péter Ákos | 2024. november 8. 05:41
A statisztikai hivatal által közölt negatív adatoknál is elkeserítőbb kép rajzolódik ki a hazai iparban. A gyengélkedő német gazdaság és Donald Trump győzelme az amúgy sem fényes kilátásokat még borúsabbakká teszi.
Benchmark Bod Péter Ákos: A gond nem a recesszió, hanem ami megelőzi és követi
Bod Péter Ákos | 2024. november 1. 05:44
Az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az amerikai választás kimenetelének közvetlen gazdasági hatásai
Bod Péter Ákos | 2024. október 18. 05:41
Az Egyesült Államok jelentős világgazdasági súlya – ami nagyjából egyenlő az EU és Kína együttes részesedésével –, valamint amiatt, hogy a dollár még mindig a globális kulcsvaluta, ami a tengerentúlon történik költségvetési, monetáris ügyekben, az azonnal és közvetlenül kihat a világ többi részére. Ebből az aspektusból kell vizsgálni, milyen gazdasági következményei lehetnek annak, ki győz majd a november 5-ei elnökválasztáson: Kamala Harris vagy Donald Trump. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A járműipar már rég nem Európa motorja – és nálunk?
Bod Péter Ákos | 2024. október 11. 05:43
A hét hírei között vezető helyen állt, hogy az EU többségi szavazással elfogadta az Európai Bizottság előterjesztésében a kínai elektromos autók importjára kivetett „súlyos büntetővámokat”. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG