<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A korábban megjelölt határidőnek megfelelően lezárul a Magyar Nemzeti Bank által hirdetett Növekedési Hitelprogram legutóbbi szakasza, amely az NHP Hajrá nevet viselte. Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, elemzi a lehetséges következményeket.

Nálunk az is meglepetést tud okozni, ha valami a hivatalos bejelentés szerint történik. Mert azt szoktuk meg, hogy adnak határidőt mondjuk az adóhatósághoz bekötött pénztárgépekre való átállásra, de aztán az érintettek egy része nem készül el, meg gép sincs elég, satöbbi, satöbbi, így aztán kitolják a határidőt. Vagy frissebb példát véve, bejelentik a hitelmoratóriumot, de amikor annak lejárata körül túl sok kellemetlen ügy keletkezne, akkor meghosszabbítják. Ezért jött meglepetésként, hogy a Magyar Nemzeti Bank tavaly tavasszal elindított új kedvezményes vállalathitelezési akciója - a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá – az eredeti elgondolások szerint most lezárul.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke bejelenti az első NHP programot (Fotó: Soós Lajos / MTI)Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke bejelenti az első NHP programot (Fotó: Soós Lajos / MTI)

Pedig a program igen népszerű lett mind a pénzintézeteknél, mind az ügyfeleknél, ami nem csoda: még a mai alacsony kamatok világában is jutányosnak számít a legfeljebb 2,5 százalékos fix kamat. A keresletet érzékelve az induló 1500 milliárd forint keretet 2020 novemberében 2500 milliárdra, majd idén áprilisban 3000 milliárdra emelték. Május végére 2600 milliárdnyi hitel- és lízingszerződést jelentettek le a pénzintézetek; mára már biztosan 90 százalék fölötti a keret kihasználása.

Bár valóban bemondták, hogy annyi a keret, amennyi, a jó magyar gyakorlat ismeretében a szakma meg az ügyfélkör biztosra vette, hogy a dolog folytatódik, majd megint ráemel az MNB, a választások előtt egy évvel csak nem hagy fel az olcsó pénzek kiosztásával. Ezért azután tényleg megrökönyödést okozott, hogy a megemelt keret nem dagad tovább.

Mi történt? Miért történt? És mik a következmények? A gazdasági szereplőknek az utóbbiak a fontosak. És ezek a következmények, ha nem egyforma mértékben is, elég kellemetlenül érintik mind a pénzügyi intézményeket, mind pedig az ügyfeleket.

Az igazság ugyanis az, hogy a sok éve futó Növekedési Hitelprogram meglehetősen elkényelmesítette az érintetteket. A bankok, pénzügyi vállalkozások, lízingcégek olcsó és hosszúlejáratú forráshoz jutottak az MNB-től, és még saját költségrésük hozzáadása után is szép nyereséget értek el az aktív műveleteken. Az ügyfelek pedig valóban olcsó, kiszámítható kamatozású és hosszú lejáratú hiteleket vehettek fel, lecserélhettek drágább kamatozású régebbit.

Amíg nem jelent meg ismét a fogyasztói és termelői, nagykereskedelmi árak növekedésében megmutatkozó infláció, a 2,5 százalékos nominális kamatláb körülbelül ugyanakkora reálkamatnak felelt meg. Az pedig korrekt árazásnak számít. Sőt az ügyfeleknek a dolog idővel tovább javult, hiszen a tavaly áprilisban újraindított jegybanki hitelakciót már egy tartós áremelkedési szakaszban jelentették be. A vállalatoknak a reálkamat ezzel már negatív lett a jegybanki konstrukció keretében; ennek nemzetgazdasági költségei (mert minden szubvenció valahol az adófizetőnél landol) függnek a további ár- és kamatmozgásoktól. Igaz, a járvány első heteiben nem sok mindent lehetett tisztán látni, így azt sem, hogy e különleges természetű válság viszonyai között valójában miként alakul a világban és nálunk is a kamatszint. Ugyanakkor az látszik, hogy lejjebb már nem tud menni, csak felefele, ahogy az sem volt egyértelmű, mi lesz az inflációval.

Ma már tudjuk, hogy rövid megtorpanást követően a fogyasztói árak kellemetlenül gyorsan nőnek, az áprilisi után a májusi árindex is 5 százalék feletti. De még elgondolkodtatóbb a termelői árak nekilódulása: az ipar belföldi értékesítési árak idén áprilisban 1,6 százalékkal nőttek: nem egy év alatt, hanem az előző hónaphoz képest! Amint a KSH gyorsjelentése szűkszavúan közli: 2021 áprilisában az ipari termelői árak átlagosan 9,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét a forint euróval szembeni gyengülése, valamint a nyers- és alapanyagok drágulása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak 11,8, az exportértékesítési árak 8,8 százalékkal növekedtek.

Aki építkezik, zsebén érzi az építőipari ár-drágulást. A KSH szerint a termelői árak az idei első három hónapban 7 százalékkal haladják meg a múlt év azonos időszakának árszintjét. A mezőgazdaság termelői árai még erősebben nőttek: az agrárárak az első negyedévben 13 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A gabonaárak egyharmaddal mentek feljebb egy év alatt.
Ilyen termelői áremelkedés mellett nem meglepő a kamatemelési gondolat megfoganása.

Mi lesz most? A nagyobb bankoknál az a hangulat, hogy még gyorsan lehívják és kihelyezik a megmaradt keretet, majd annak kimerülését következően saját termékeiket kínálják a stabil ügyfeleiknek. Olyan olcsó hitelt ugyan nem tudnak adni, mint a 2,5 százalékos fix kamatozású jegybanki konstrukció, de amíg a betéti kamatok is ennyire mélyen vannak, valamint a nem-hitelezési bankári tevékenységeken is szép banki nyereségek képződnek, egy nagybank tud némi kamatkedvezményt adni a fontos ügyfeleknek, amíg azok meg nem szokták az új realitásokat.

Másként látják a pénzügyi vállalatoknál, lízingcégeknél, amelyek nem támaszkodhatnak olcsó lakossági forrásra. Nekik a Magyar Fejlesztési Bank közvetítésével eddig kapott finanszírozás végét bejelentő email valóban sokkot okozott, különösen, ha már elkötelezték magukat a Hajrá hitelek kihelyezésére, és most olcsó forrás nélkül maradnak. Maguk csak drágábban jutnak hitelhez, és a mostaninál csak jóval magasabb kamattal tudnának tovább finanszírozni. Az ügyfélkörükben sok a kisebb piaci szereplő, ezek pedig nem állnak készen az addigi kamatmérték háromszorosának megfizetésére.

Hogy miért született meg a döntés? Piaci indoka persze van, hiszen ha ilyen szépen nőnek az értékesítési árak, akkor a vállalkozások zöme képes a korábbinál nagyobb kamatterhet viselni. No de eddig nem egészen azt láttuk, hogy a piaci logika diktálná a gazdaságpolitikai döntéseket.

Szóba jönnek intézményi szempontok is. Nyilván a jegybank nem szívesen ragad bele a mainál is nagyobb méretekben olyan hosszú távú elkötelezettségekbe, amelyek üzemi veszteséget okoznak idővel. Nem mintha a veszteség vagy nyereség elsőleges szempont lenne a központi bankok világában, hiszen az elfogadott nemzetközi normák szerint a jegybankok non-profit intézményként működnek. A jegybank nyereségessége csak az újabb gyakorlatban vált fontos szemponttá minálunk – de ez már egy másik történet.

(Illsuztráció - Forrás: MNB - PB szerkesztés)(Illsuztráció - Forrás: MNB - PB szerkesztés)

Ami most idetartozik: számos szakmai szempont szólt és szól amellett, hogy a jegybank visszafogja az eddig önként vállalat gazdaságélénkítő tevékenységét. Továbbá valóban látszik a túlfűtöttség a magyar gazdaságban, és a kedvezményes hitelkonstrukció kifuttatása is egyfajta szigorítás. Az MNB annyit jelentett be, hogy a hitelprogramot ebben a formában nem hosszabbítja meg, a továbbiakról majd a jegybank Monetáris Tanácsa dönt. Hogy aztán tényleg így lesz-e, arra még mindig lehet fogadásokat kötni. Ugyanakkor kapaszkodót nyújthat Orbán Viktor szerdai bejelentése, mely szerint a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak. Ezek révén ugyanis még a korábbiaknál is olcsóbb hitelekkel kellene ellátni a kisebb vállalatokat, az olcsó és támogatott forrásoknak a miniszterelnök szerint, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúaknak kell lenniük.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos szerint a magyar modernizációs trendeknél van haladás, de lassú
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 12. 05:41
A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.
Benchmark Bod Péter Ákos: Együtt élni a korrupcióval? Lehet, de sokba kerül
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 1. 05:42
Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Benchmark Bod Péter Ákos: temessük-e a globalizációt?
Bod Péter Ákos | 2022. június 16. 05:31
Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
Benchmark Mi történik a pénz- és tőkepiacokon?
Gyurcsik Attila | 2022. május 16. 05:52
A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát.  A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.
Benchmark Rózsaszínű magyar konvergenciajelentés – kinek szól?
Bod Péter Ákos | 2022. május 6. 05:33
Az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciajelentés gyönyörű számokat tartalmaz. Olyan lendületes növekedési pályát vázol a dokumentum, amelyre nem sok példa akadt a magyar gazdaságtörténetben. Kár, hogy aligha fognak teljesülni, véli Bod Péter Ákos az MNB egykori elnöke.
Benchmark Mi várható az élelmiszer-árstop meghosszabbítása és július 1. után?
Privátbankár.hu | 2022. május 4. 05:42
A kormány április 27-i bejelentése értelmében az élelmiszerárstop változatlan formában érvényben marad 2022. július elsejéig. A rendelet hatályát az MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari üzletágának szakértői szerint részben vélhetően azért is hosszabbították meg, hogy időt biztosítsanak egy olyan döntés előkészítésére a hatósági árak kivezetéséről, amely a lehető legkisebb hatással lesz a fogyasztókra, de szolgálja a termelők és a piaci szereplők érdekeit is.
Benchmark Felrobbantak az energiaárak – mit tehet a jegybank?
Bod Péter Ákos | 2022. május 2. 05:16
"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.
Benchmark Summa a semmiből
Szücs Benedek | 2022. április 29. 19:16
A tőzsde egyáltalán nem tekinthető a kaszinó szinonimájaként. A legjobb megtakarítási forma - de csak hosszú távra. Ha csak néhány évre szeretne valaki befektetni, akkor jóval nagyobb kockázattal számolhat, mint a kötvények esetén. Távlati céloknál – jellemzően nyugdíjmegtakarításnál – azonban nem kell félni a részvényektől: a jóval nagyobb várható hozam mellett még a kockázat is kisebb lesz. Jegyzet.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG