Alábbhagyott a budapesti lakásvásárlási roham – hol lehetetlen ingatlant eladni?

(Fotó: depositphotos.com)

Úgyis majdnem hét százalékkal nőtt országosan a lakáseladások száma, hogy Budapesten megállt a növekedés. A fővárosban tavaly nem nőtt a tranzakciók száma, az ingatlanpiacot azonban még így is Budapest pörgeti. A nagyvárosoktól távoli járásokban továbbra is nehéz ingatlant eladni. A fővárosban 2017-ben – a 2016. évi értékhez képest – 3,3 százalékkal csökkent az adásvételek száma, ezzel szemben 2018-ban az előző évivel egyező adásvétel történt Budapesten – kommentálta a KSH legfrissebb statisztikáját Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Drága a főváros, inkább kiköltöznek

A kimutatás szerint tavaly Budapesten 36 100 tranzakció történt, amely szinte pontosan megegyezik a 2017-es adattal. A trend 2015 óta érezhető, három év alatt nagyjából 10 százalékkal kevesebb ingatlant értékesítettek a fővárosban. Ennek egyik oka az árak látványos emelkedése mellett az is, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kiköltöznek az agglomerációba. De a kiköltözési trend sem tudja megingatni a fővárosi kerületek vezető szerepét, továbbra is Budapest belső kerületeiben a legmagasabb az adásvételek fajlagos értéke.

A legtöbb adásvétel a XIII. kerületben (3468 db) és a XIV. kerületben (3310 db) történt. A főváros kerületeinek többségében az adásvételek száma megegyezik a 2017. évi értékekkel, azonban a IV., VII., IX., XIII. és XIV. kerületben 10 százalékkal emelkedett, míg a VIII., X., XVI., XIX., XX. és XXIII. kerületben ugyanennyivel csökkent a tranzakciók száma. Az országos trend eltér a fővárositól: tavaly 10 ezerrel több, összesen 164 ezer adásvétel történt, ami 6,5 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest. A megyeszékhelyeken majdnem 34 ezer adásvételt regisztráltak, ami 3 százalékkal több mint 2017-ben. A vidéki megyei jogú városok esetében a munkaerőhelyzettel szoros összefüggésben megingathatatlan az öt nagyváros, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr vezető szerepe. A legtöbb tranzakció Debrecenben volt 4250 darabbal, amit Szeged 3536 és Miskolc 3241 adásvétellel követett. A városok többségében nőtt vagy változatlan maradt az adásvételek száma, a legnagyobb mértékű növekedés Miskolcon volt, ahol az adásvételek száma 13 százalékkal haladta meg a 2017. évi értéket. Ezzel szemben a legnagyobb mértékben Szekszárdon csökkent a tranzakciók száma, szintén 13 százalékkal.

Pörögnek a budapesti belső kerületek

A KSH kimutatása szerint a legkevesebb tranzakciót is Szekszárdon regisztrálta a hivatal, összesen 556 darabot. A népességszámra vetített adásvételek fajlagos értékében a fővárosi kerületek fölénye egyértelmű. 1000 lakosra vetítve továbbra is Budapest belső kerületeiben a legmagasabb az adásvételek száma. A belső kerületekben 30-40 adásvétel történt 1000 lakosra vetítve.

A VII. kerületben volt a legmagasabb ez a szám, ahol 1000 lakosra 44 darab adásvétel jutott, míg a VI. kerületben ugyanez az érték 37 db, a második legmagasabb. A pesti belváros öt kerületét nagyjából hasonló értékek jellemezik, míg Budán több kerület is kiemelkedett a kedveltségi listán. Az 1000 lakosra vetített 20-21 darab tranzakciót mutató érték szerint az I. kerület és a XI. kerület a legfelkapottabb ebben a városrészben. Érdekesség, hogy a legmagasabb fajlagos érték, tehát a VII. kerületi ötszöröse a legalacsonyabb kerületben (XXIII. kerület) rögzített értékhez képest.

Hódítanak a tóparti ingatlanok

A megyei jogú városokban fajlagosan, a népességre vetítve valamivel kevesebb adásvétel történt, mint Budapest belső kerületeiben. A legtöbb városban 16-22 db/1000 lakos. A legmagasabb fajlagos érték Dunaújvárosban volt 24,4 db/1000 lakossal, míg a legkevesebb Érden 13 db/1000 lakos volt. Erős éve volt, a Balatonnak, a Velencei-tónak és térségének, valamint a fővárosi agglomeráció néhány járásának is a fajlagos értékek alapján: Balatonon kiemelkedő mennyiségű adásvételt mutatott a Keszthelyi járás: itt 1000 lakosra 26,9 db jutott. A tóparti járások többségében 20 tranzakció jutott ezer lakosra, míg a Velencei-tavat felölelő Gárdonyi járásban 19,3.

Járásonkénti tranzakciószámok, a KSH adatai alapján. Forrás: Otthon Centrum

A fővárosi agglomerációt tekintve Szigetszentmiklósi járásban volt népesség arányosan a legmagasabb az 1000 lakosra vetített tranzakciók száma 18,1 darabbal, melyet a Dunakeszi járás követett 17,1 darabbal - ez szintén kiemelkedőnek mondható Pest megye többi járásához képest. Érdekes fejlemény, hogy a fővárosi agglomerációban akadtak gyengébben teljesítő járások is; például a Gyáli járásban 1000 lakosra vetítve csak 8,1 tranzakció történt, ami a 197 járás közül a legalacsonyabb érték. Az alacsony szám azzal is indokolható, hogy ez az egyetlen főváros környéki járás, amely nélkülözi a korszerű és sűrű kötöttpályás közlekedést. Ahogy korábban, tavaly is az ország északkeleti és délnyugati szélén elhelyezkedő, nagyobb városoktól távoli járásokban volt a legkevesebb adásvétel: mind a két szegmensben, abszolút és fajlagos értékek alapján jelentősen kevesebb adásvétel történt.

Például a Bólyi járásban csak 111 db adásvételt regisztráltak, míg fajlagos értékek alapján a legkevesebbet a Baktalórántházai járás produkált, ahol ezer lakosra összesen 8,4 db eladás jutott. Mindezek alapján kijelenthető, hogy bár a növekedés üteme Budapesten megállt, a lakáspiac továbbra is élénk a fővárosban, a nagyvárosokban és agglomerációikban, valamint az üdülő területeken.