Aki jelenleg új társasházi lakást vásárolna Budapesten, nagyjából 6500 ingatlan közül választhat. Ebből 400 azonnal költözhető, 3500 éppen épül, 2600 esetében pedig ugyancsak lehet már végszerződést kötni, mert a beruházás rendelkezik építési engedéllyel, ám a kivitelezés még nem kezdődött el.
A hirdetett kínálatban messze a XIII. kerület vezet, a készleten lévő lakások harmada itt koncentrálódik. Ez nem meglepő: a kerület angyalföldi részén talán minden utcában találni beépítetlen telket, vagy bontandó épületet, illetve a kerületet átszelő Váci út a főváros legjelentősebb irodafolyosója, így a kereslet folyamatos a közelben épülő lakások iránt.
Nem meglepő, hogy a csak tavaly – elsősorban az áfacsökkentés hatására – újonnan értékesíteni kezdett 350 társasházi beruházásból 56 a XIII. kerületben indult el. Ezek keretében 3300 lakás megépülése várható nagyjából 2018 végéig. A hagyományosan közkedvelt XI. kerület ugyanilyen projektszámmal, de a kisebb átlagvolumen miatt „csak” 1800 lakással áll a második helyen. Ezer feletti lakásszámmal még a VIII. és a IX. kerületek mozgatják meg leginkább a beruházók fantáziáját” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
Sok a nagy projekt
A konkrét projektindítások mellett a tavalyi a nagy bejelentések éve is volt. Mindeddig nem volt szokás, hogy a beruházók előre beharangozták volna a következő projektjeiket, most viszont elsősorban a nagyobb cégek egymásra licitálva fedik fel beruházási terveiket évekre előre, ezzel is próbálva magukhoz kötni a potenciális vevőket.
Az OTP adatbázisában jelenleg kereken 100 előkészítés alatt álló projekt sorakozik (a nagyobbak ütemenként külön számolva) nagyjából 11.500 megépítendő lakással. Van olyan fejlesztő, aki az 5 százalékos áfakulcs eredetileg 2019. végéig érvényben lévő határidején túl is tervez, a cégek többsége azonban rohamtempóban próbálja addig lezárni a még csőben lévő beruházásait. Ezután ugyanis, a növekvő adóteher miatt, valószínűleg áremelésre kényszerülnek, amit a vevők már nem feltétlenül tudnak vagy akarnak megfizetni. Valkó szerint, még ha nem számolunk a jelenleg nagyon is érezhető munkaerőhiánnyal, vagy egyéb váratlan eseménnyel, egy 100-150 lakásos épület megépítése legalább másfél évet vesz igénybe. Ha a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is belekalkuláljuk, akkor már az idei évben mindenképp érdemes elindítani az új projekteket.
Látványosan megugrott a piac
Az OTP adatbázisában tavaly regisztrált 6400 eladott lakás mindenképp optimizmusra ad okot. Ez ugyanis egy év alatt 50 százalékos növekedést jelent, s négyszerese a 2012-es mélypontnak, ugyanakkor még mindig elmarad a válság előtti csúcsévek tízezer feletti keresletétől. Figyelembe véve, hogy ezen felül tavaly már ezres nagyságrendben előszerződést is kötöttek a lakásvásárlók építései engedéllyel még nem rendelkező lakásokra, idén még közelebb kerülhet a tízezres eladási szám. Ahogy kínálatban, úgy a keresletben is a XIII. vezet, tavaly 1300 lakás talált itt gazdára. A XI. kerület alig kevesebb, 1250 lakással a második. Ezután jócskán lemaradva a IX. kerület következik 750, míg a XIV. és a VIII. kerület 600-600 ingatlannal.
Egyre durvábban elszállnak az árak
A lakásvásárlóknak rossz hír, hogy az árak tavaly óta meredeken nőnek. Míg 2015-ben 450 ezer Ft/m2 környékén lehetett a budapesti átlagár, tavaly ez már elérte a félmilliós limitet. Az idei átadású beruházások átlagára kimutatásunk szerint 560 ezer forint lehet, jövőre pedig hatszázezer közelébe nőhet.
Jelenleg kéttucatnyi társasházi beruházás átlagos négyzetméterára van egymillió forint felett; nagyjából fele-fele részben drágább budai, illetve szűkebben vett pesti belvárosi elhelyezkedéssel. A jellemző azonban ezen a két területen a 700-900 ezer Ft/m2 közötti árcédula. A másik végletet a Pest peremi városrészek képviselik, ahol kisebb társasházakban, illetve sorházakban még általában négyszázezer forint alatt lehet egy négyzetméterhez jutni. A kínálat nagy részét adó tömegpiacon (VIII., IX., XI., XIII. és XIV. kerület) 5-600 ezer Ft/m2 közötti árak jellemzőek, s a verseny már most is itt a legnagyobb. A konkurencia erősödése, illetve a vevői preferenciák változása újabb hívószavakat generáltak építtetői oldalról. Egyre több projekt honlapján, illetve lakáshirdetésben látni például az „okosotthon” megjelölést, illetve a fűtési rendszernél a hőszivattyús, padló- és mennyezeti hőszabályozással kombinált technológiát.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
