Két és fél éves rekordot döntött az alku mértéke a budapesti lakáspiacon tavasszal – derül ki az OTP Ingatlanpont friss elemzéséből. Országosan még ezzel együtt is csak 0,1 százalékkal csökkent az alku tere, ami arra utal, hogy az erősen túlárazott fővárosi piacon egyre nehezebb megtalálni a vevőket az eladók által várt áron. Különösen a panellakások piacára igaz ez, ott az elmúlt hónapokban érezhetően visszaesett az érdeklődés.
A legtöbbet továbbra is a falvakban lehet alkudni, ott átlagosan 7,9 százalékkal olcsóbban keltek el az ingatlanok, mint amennyiért meghirdették őket. A kisebb városokban 5,9 százalék, a megyei jogú városokban pedig 4,5 százalék volt az alku átlagos mértéke. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg a községekben és a kisebb városokban szűkült a téli hónapokhoz képest az átlagos alku, a megyei jogú városokban és Budapesten nőtt annak mértéke.
A megyei jogú városokban jelentősen csökkent az engedmény a házaknál: a téli 7 százalék után tavasszal 5,2 százalékot voltak hajlandók lemenni a végső hirdetési árral az eladók. Ezzel párhuzamosan viszont a vidéki nagyvárosok paneljei esetében a legutóbbi 2,4 százalékkal szemben már majdnem 5 százalékot lehetett alkudni. A kisebb városokban és a községekben elsősorban a piac javát kitevő házak esetében lehetett a korábbinál nagyobb árengedményeket kicsikarni.
Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felújítandó családi ház, amely februárban került a piacra, végül 14,2 millió helyett 6 millió forintért talált gazdára mindössze egy hónap után. Egy átlagos állapotú nógrádi ház áll, amelyet 29 millió forintért szerettek volna eladni, végül 15 millióért találtak rá vevőt, igaz, már 2024 óta a piacon volt. Ezek azonban szélsőséges példák.
Budapesten 11 százalék volt a rekord
A főváros külön kategóriát képviselt, a 4 százalékos átlagos alku jelentős emelkedést jelent a télen mért 2,9 százalékhoz képest: utoljára két és fél éve, 2023 őszén voltak ennél kedvezőbb helyzetben a vásárlók. A leglátványosabb ez a folyamat a fővárosi házak esetében volt, ahol a téli 1,4 százalék után most 4,9 százalékot tudtak alkudni a vevők, a panellakások esetében 1,7 százalékról 3,6-ra emelkedett az átlagos engedmény mértéke. A legjobban a téglalakások őrzik az értéküket, de azon a piacon is 4 százalékra nőtt az átlagos alku.
„Az év elején lefutott az Otthon Start második hulláma, ez nagyjából márciusig kitartott, azonban az április és a május már gyengébben alakult keresletben” – emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette, hogy továbbra is fordított arányosság van a forgalom és az alku változása között, országosan a tranzakciószám növekedésével csökkent az engedmény mértéke, Budapesten azonban ezzel ellentétes volt a folyamat.
„Az utóbbi két hónapban elsősorban a panelek piacáról hallani olyan híreket, hogy megtorpant a kereslet, miközben bővült a kínálat. Ez nem véletlen, hiszen ezek a lakások vannak talán a leginkább túlárazva Budapesten” – mondta Valkó. Szerinte a fővárosi piacon most tapasztalható folyamat egyértelműen annak eredménye, hogy a lakásokat sokszor irreális áron hirdetik meg, ezt fűtötte tavaly ősszel és az idei év elején az Otthon Start hitelprogram is, de a jelek szerint az árak már kezdik elérni a vevők tűréshatárát.
A panelek között a legnagyobbat egy alföldi kisvárosban lehetett faragni az árból, ahol 12 millió forint helyett végül 9,5 millióért vittek el egy 56 négyzetméteres átlagos állapotú lakást. Bármennyire is túl voltak már árazva a budapesti panelek, a legnagyobb alku így is alig 11 százalék volt a tavaszi hónapokban azon a piacon. Sőt, a XVIII. kerületben egy jó állapotú panellakást, amelyet az előző tulajdonos 50 millió forintra értékelt, végül 53,5 millióért tudott eladni.
Különösen a paneleknél. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
