Energiafaló magyar lakások: ezzel az egy papírral rengeteget spórolhatsz

Az Obex Kft. dolgozója egy eladásra váró lakásnál hőkamerával felületi hőeloszlást mér. (Kép forrása: MTI Fotó, Balaton József)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos, egy tanúsítvány azonban sokáig, 10 évig érvényes. Az energiatanúsítvány rendeletben szabályozott paraméterek alapján mutatja meg, hogy mennyit fogyaszt az adott ingatlan. A skála az AA kategóriától a JJ kategóriáig terjed, a “minimális energiaigény” a legjobb osztályzat, a “kiemelkedően rossz” pedig a legrosszabb. Bár a lakás energiafogyasztás fontos tényező lakhatási költségeken belül, ám az ingatlan.com tapasztalatai szerint az energiatanúsítvány szinte semmilyen szerepet nem játszik a lakásvásárlási döntésekben.

A tavaly kiadott energiatanúsítványok alapján országszerte kisebbségben vannak a korszerű, alacsony fogyasztású lakások - áll az ingatlan.com elemzésében. A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016-ban 140 ezer lakóingatlanra készült energiatanúsítvány, és mindössze kevesebb mint 20 százalékuk kapott korszerű (CC) vagy annál jobb (BB, AA+, AA++, AA) osztályzatot. A felmért lakóingatlanok döntő része (több mint 80 százaléka) pedig maximum a korszerűt megközelítő, azaz DD-s vagy annál rosszabb besorolású. A lakások 55 százaléka pedig átlagos (FF) vagy annál gyengébb osztályzatot kapott. Az energiafaló, kiemelkedően rossz lakások aránya pedig közel 6 százalékos az országos adatok alapján.

Budapesten valamivel kedvezőbb a helyzet: az országos átlagnál magasabb közel 24 százalékos korszerű (CC-s) vagy annál is jobb lakóingatlanok aránya. Ugyanakor a korszerűnél jobb - BB-s vagy AA-s - tanúsítványú ingatlanok száma azonban mind országosan, mind Budapesten elenyésző.

Nem számít a lakásvásárlásnál

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy az energetikai besorolás a legtöbb esetben lényegtelen szempont a lakáskeresőknél.

“Egy felesleges, de kötelező kelléknek tartják az eladók és a vásárlók egyaránt” - mondta a szakértő.

Az ingatlan.com adatai szerint a lakásukat eladásra hirdetők háromnegyede úgy kezdi hirdetni a lakást, hogy nincs meg ez a papír vagy, ha van is tanúsítványuk, nem adják meg a hirdetésben az azon szereplő osztályzatot értéket. Az ingatlan.com általános tapasztalata, hogy az eladók az utolsó pillanatra hagyják az energiatanúsítvány beszerzését, pedig azok 10 évig érvényesek.

Abból, hogy a lakások többségénél nincs meg az osztályzat, az is látszik, hogy a vevőket sem nagyon érdekli, tehát az eladási árra sincs komolyabb hatással. Ebből a szempontból a legjobb AA-s kategóriák kivételek, az ilyen osztályzatú lakóingatlanok négyzetméterára 10-20 százalékkal is magasabb lehet, mint az azonos környéken lévő rosszabb osztályzatú lakások.

Fontosabbá válhat

A szakember szerint összességében hiába mutat pontos képet egy lakásról a tanúsítvány, a vevők inkább saját szemüknek hisznek a lakásvásárláskor.

“Éppen ezért az, hogy felújított vagy felújítandó egy lakás, jelenleg abszolút szubjektív megítélés alapján kerül bele egy lakáshirdetésbe” - tette hozzá.

Balogh László szerint a tulajdonosoknak érdemes lehet felmérniük ingatlanuk energiaigényét, még akkor is ha nincs szó eladásról vagy kiadásról, hiszena tanúsítvány 10 évig érvényes.

„A tanúsítást végző mérnökök számára ráadásul jogszabály írja elő, hogy az energiatanúsítvány mellé energia-megtakarításra irányuló javaslatokat is megfogalmazzanak. Ezeket megfogadva a rezsiköltség még tovább csökkenthető, ami hosszútávon jelentős összegű megtakarítással is járhat” – mondja a szakértő.

Balogh László arra számít, hogy az objektív feltételek alapján elkészült energiatanúsítványok többéves időtávon a mostaninál fontosabb szerepet játszhatnak majd a lakásvásárlási döntéseknél. Ez azért is valószínű forgatókönyv, mert 2021-től minden használatba vett épületnek nulla közeli energiaigényűnek kell lennie.