Általában jobb feltételekkel bérelhet valaki lakást vagy családi házat az agglomerációban, ha vállalja az ingázást. A lakásbérlet idén ősszel a budapesti Belvároshoz képest átlagosan 70-80, a külső kerületekhez viszonyítva 20-30 százalékkal kerül kevesebbe a vizsgált 15 agglomerációs településen – derül ki az Otthontérkép.hu friss összefoglalójából.
Felhajtották az árakat
A családi házaknál a főváros külső budai és pesti körzeteit vetették össze a szomszédos agglomerációs városokkal. Itt azt tapasztalták, hogy kisebb a különbség, mint a lakások esetében, mert a cégek növekvő arányban keresik a cégközpontnak vagy vezetőiknek alkalmas ilyen bérleményeket, s ez felhajtotta az árakat.
| Albérlet helyett inkább vásárlás? Hogy mennyiért lehet házat vásárolni az agglomerációban, arról itt írtunk. |
Az agglomerációs bérleti piacon a beáramlás miatt is növekszik a kereslet. Ezt alátámasztja a KSH november elején közzé tett jelentése is, miszerint Pest megye vándorlási egyenlege a 2000-es évek elején, illetve közepén tapasztalt nagy költözési hullám 2010 körüli lassulását követően ismét meredeken növekvő tendenciát mutat, és már a leginkább nyereséges időszak szintjét közelíti. Vagyis folyamatosan híznak az agglomerációs települések, természetesen nem azonos ütemben, de immár trendszerűen.
„Egyrészt folytatódik, sőt erősödőben van a Budapestről való kivándorlás, másrészt a keleti-délkeleti országrészekből a főváros közelébe áramlás. Előbbi az elviselhetetlenül magas árak és a zsúfoltság miatt tapasztalható, utóbbi mögött az áll, hogy sokkal jobbak a munkalehetőségek a hátrahagyott országrészekhez képest. A bérleti kínálat azonban nem tart lépést ezzel, a viszonylag kevés lakás gyorsan elkel, ha jó a közlekedés az általában fővárosi munkahelyhez és jó az ellátás is” – mondja Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője.
Tovább pöröghet a piac
A szakértő szerint a bérleti piac további aktivizálódása várható. Felgyorsulhat ugyanis a kisebb (4-8 lakás) társasházak bérbeadási célú építése és egyes új lakóparkokban a családi házak megjelenése a kínált bérlemények között. Egy-két településen (például Gyál, Vecsés) már kialakítottak olyan épületeket, ahol kifejezetten átmeneti bérleményeket kínálnak jó felszereltséggel. A folyamatos betelepülés miatt Szigetszentmiklóson és Dunakeszin is várható hasonló.
Hol van a legtöbb albérlet?
Az elmúlt három évben a legtöbb kiadó lakást vagy házat a környező nyugati és délnyugati agglomerációs városokban jegyezték fel. Érd, Budaörs vezeti a sort, ezekben a városokban eleve fejlettebb ez a piac, mint más fővárosközeli településeken. Mivel viszonylag nagy a választék, az árak már kissé csökkentek is az elmúlt három évben. A vizsgált időszakban leggyorsabban Gyálon nőttek a bérleti díjak: csaknem kétszer annyit kérnek egy átlagos méretű házért, mint 2016 elején, körülbelül 140-160 ezer forintot havonta.
A bérleti piac két széle az igazán aktív: sokan keresik a 40-50 négyzetméteres lakásokat, valamint a 200 négyzetméternél nagyobb házakat, házrészeket. A nagyobb területű ingatlanokat többgyerekes vagy összeköltöző családok, valamint vállalkozások szemelik ki.
Hosszú távon is ott maradhatnak
Az is megfigyelhető, hogy az átlagosan egy-másfél éves bérleti időszak után, ha megbarátkoztak a környezettel az érintettek, akkor tartós megoldásra törekszenek, vagyis vásárolni szeretnének. Ezt még mindig olcsóbban tehetik, mintha a népszerű fővárosi belső kerületekben vagy a kinézett agglomerációs településsel szomszédos külső budapesti kerületben próbálkoznának.
Marokkó kiejtésével Franciaország sorozatban harmadszor elődöntős. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
