Épülő társasház a Nyíregyházán (Kép forrása: MTI Fotó, Balázs Attila)

Élénk félévet tudhat maga mögött a teljes magyarországi lakáspiac, ahol éves szinten ugyan drágulás látható, de az áremelkedés üteme lassult - derül ki az ingatlan.com átfogó féléves elemzéséből. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, országos átlagban a lakóingatlanok átlagos összesített négyzetméterára június végén 223 ezer forint volt, ami 8,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Tehát országos átlagban már csak egyszámjegyű áremelkedésről van szó éves összevetésben, pedig a tavaly június végén mért 205 ezer forintos átlagos négyzetméterár még két számjegyű drágulást jelentett az előző évhez képest. Az ingatlan.com által mért lassabb idei áremelkedés összhangban van a hivatalos adatokkal is: a KSH előzetes adatai szerint a lakások az első negyedévben 8 százalékkal drágultak éves szinten, míg egy évvel korábban még 13 százalékos volt az áremelkedés a hivatalos adatok szerint.

Az olcsót keresik a vevők

„Az elmúlt egy év alatt az olcsóbb lakások felé tolódott el a kereslet, ezt jelzi többek között az, hogy a panellakások kínálata 14 százalékkal csökkent, miközben a téglaépítésűeké nőtt. A kevésbé tempós drágulás abból is látszik, hogy az elmúlt félévben Budapesten például 7,5 százalékos volt az áremelkedés, ami időarányosan elmarad a 17 százalékos éves drágulástól.” - tette hozzá a szakértő.

Hogyan alakult a lakóingatlanok ára?

Az országos átlagos 8,8 százalékos drágulás elsősorban a fővárosi és a megyei jogú városokban végbement áremelkedésnek köszönhető. Budapesten a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 473 ezer forintra, azaz 17 százalékkal emelkedett. A megyei jogú városokban 12,5 százalékkal 234 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. Visszafogottabb, 4 százalékos volt a drágulás a vidéki városokban, így az átlagos négyzetméterár 159 ezer forint volt. Közben a községekben 3 százalékkal 97 ezer forintra mérséklődött az átlagár.

Bár Budapesten a legmagasabb a lakóingatlanok négyzetméterára, ám nem a fővárosban volt a legnagyobb áremelkedés. A kínálati piaci árak alapján Békéscsabán, Kecskeméten, Tatabányán, Pécsen volt a legnagyobb drágulás: valamennyi megyeszékhelyen 20 százaléknál nagyobb mértékben nőttek az átlagos négyzetméterárak. A szóban forgó városok között azonban jelentősek a különbségek, míg Békéscsabán a négyzetméterár 170 ezer forint, Kecskeméten már 270 ezer forint.

A hitelezés adhat újabb lendületet

Az elemzéséből kiderül, hogy a drágulás mértékének gátat szab a lakást keresők pénztárcája is. “A lakásvásárlóknak nem lett feltétlenül annyival több pénze mint amennyivel az ingatlanok drágultak az elmúlt években, ez pedig már rövid távon is lassítja az áremelkedés ütemét” - fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Balogh László szerint emiatt nem csak az olcsóbb ingatlanok iránt nőtt a kereslet, de a hitelfelvételi hajlandóság is emelkedett a vásárlók részéről. A jövőben az olcsó lakáshitelek válhatnak az ingatlanpiaci árnövekedés mozgatórugóivá, és arra lehet számítani, hogy a bankok közötti verseny egyre élesebbé válik, aminek nyertesei a hitelfelvevők lehetnek.