Hullámvasúton a lakásépítések: miért gond, ha nem épül elég lakás?

Újépítésű lakás Miskolcon

Az egyesület szerint a lakásépítések mennyisége nemcsak fontos konjunktúramutató, hanem az otthonteremtési lehetőségek fontos előrejelzője. A 2017-ben felépült 14 389 lakás országos viszonylatban több mint 300 éves lakásmegújulási ütemet jelent. Az ezer főre jutó lakásépítések száma is rendkívül alacsony Magyarországon, a környező országokban népességarányosan jóval több lakás épül.

Az elmúlt 100 év lakásépítési „hullámvasútja” kiszámíthatatlanságot, kialakuló, majd megszűnő termelési, tervezői, kivitelezői kapacitásokat és sok esetben rossz építési minőséget hozott Magyarországnak - mondja az egyesület.

Évi 43 ezer lakást kellene, hogy épüljön

A magyar lakásállomány közel 80 százaléka a rendszerváltás előtt épült.  A TLE kiemeli: a lakásállomány (ez hozzávetőleg 4,4 millió lakást jelent) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43 ezer lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.

A TLE elemzése szerint a lakásépítések évszázados mélypontja 2013-ban volt, majd lassú emelkedés kezdődött. A valós fordulatot a 2015 végén bejelentett lakáspolitikai intézkedések, az 5 százalékos újlakásáfa és a kibővített, megemelt CSOK hozták.

Bérlakásépítési programra lenne szükség

2018 júliusában jelentette be a pénzügyminiszter, hogy a kormány nem szándékozik meghosszabbítani a lakásáfa-kedvezményt. Emellett a lakáscafeteria, valamint a lakástakarékpénztári megtakarítások támogatásának is vége. A TLE úgy látja, ezekkel az intézkedésekkel biztosra vehető, hogy a kedvező folyamatoknak vége szakad, amennyiben nem születik kompenzáló intézkedés (pl. jelentős volumenű állami bérlakásépítési program; a megszüntetett ösztönzők legalább részleges visszaállítása).

A megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása megkérdőjelezhetetlenül a demográfiát támogató eszköz lehetne Magyarországon.

A 2017-es hazai lakásépítési szám a régiós országok adataihoz képest is kirívóan alacsony. 2017-ben pl. a jobb minőségű lakásállománnyal rendelkező Ausztriában több mint négyszer annyi lakás épült, mint Magyarországon.

A TLE úgy látja: a hazai és a nemzetközi adatok is azt támasztják alá, hogy a 2015-ben elindult pozitív trend visszakorrigálása idő előtti, a jelenlegi növekedés az évszázados mélyponthoz (2013) képest jó hír, de a hazai lakásépítési számok még messze a indokolt évi 43 ezres szint alatt vannak.

Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma.

Elmaradunk a régiótól

Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese a hazainak.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek, ennek egyik lényeges eleme a lakásépítés. Ezért a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elköteleződését is.

A lakások 100 évre meghatározzák az életkörülményeket

A felépülő lakások nemcsak az építkezők, az új lakást vásárlók, az első bérlők érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is - hívja fel a figyelmet az egyesület. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába. A lakásépítés legalább annyira közérdek, mint az állami forrásokból megvalósuló egyéb infrastruktúrafejlesztések.

Semmi kormányzati vízió

A TLE szerint a lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A célszámok megvalósulására is tekintettel lenne szükséges meghatározni a támogatási eszközöket, volumeneket. Jelenleg nem látszik kormányzati vízió arról, mennyi lakás épüljön, illetve újuljon meg a jövőben.

A BKIK kompenzációs csomagot javasol

Ugyanebben a témában konkrét kezdeményezések is születtek az elmúlt időszakban. Az 5 százalékos lakásáfa 2020-as kivezetése utáni időre szóló kompenzációs csomagot javasolt a Kamarai Napok alkalmával októberben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A javaslatot Koji László, a kamara általános alelnöke ismertette az Ipar és Kereskedelem Napján az előző hónapban. Álláspontjuk szerint mindenképpen szükség van egy kompenzációs csomagra annak érdekében, hogy a lakásépítés üteme a fővárosban se törtjön meg. A csomag részleteit még idén nyilvánosságra kell hozni - mondta az alelnök, aki az építőipar legfontosabb megválaszolandó kérdésének nevezte, hogy sikerül-e megoldani az iparág piaci alapokon történő finanszírozását. Koji László szerint legalább olyan fontos, hogy a felújítást serkentő eszközök is helyet kapjanak a csomagban, mint az építkezést segítő intézkedések.

A csomag fontosabb elemei:

• Forgalmi adó visszatérítésének lehetősége a felújításoknál és az építkezéseknél.
• Hosszú távú, 3-5 százalékos banki hitelfelvételi lehetőség építkezésre, felújításra, az MNB-vel együttműködve.
• A Családi Otthonteremtési Kedvezménynél a gyermeket nevelők korhatár-korlátjának feloldása.
• Fecskeház-program elindítása a fiatalok életkezdésének megkönnyítésére.

A kormány még nem tárgyalta a javaslatokat, de minden jó szándékú és a gazdasági növekedést segítő kezdeményezésre nyitott - ezt Gulyás Gergely közölte az október 25-i Kormányinfón, a kamarai csomaggal kapcsolatban.