Budapesten folytatódik a tavaly elindult tendencia, miszerint a külső pesti kerületek látványosan drágulnak, ugyanakkor a fővárosi ingatlanok átlagára a 15 százalékos országos aránytól némileg elmaradva, az első félévben mindössze 12 százalékkal emelkedett.
„Országszerte kitart az ingatlanok látványos drágulása” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, aki szerint az idén eddig kötött adásvételek alapján is meg lehet állapítani, hogy az áremelkedés töretlen.
Budapesten jóval átlag fölötti, 15-20 százalék közötti volt az árnövekedés a X., XV., XVII., XVIII., XIX. és XXI. kerületben, illetve 14 százalék feletti az V. kerületben, annak ellenére, hogy itt az ingatlanok átlagos négyzetméterára már meghaladta a 820 ezer forintot. (Ezért egyébként közel 3 négyzetméternyi lakást vehetünk a legolcsóbb fővárosi kerületben, a XXIII.-ban.)
Belehúzott Bács-Kiskun
A megyeszékhelyek közül kiugróan, 23 százalékkal drágult Szekszárd, ahol azonban a lakások átlagos négyzetméterára még mindig csak 226 ezer forint, és ezzel a nagyvárosok középmezőnyébe tartozik. Ugyanakkor a hasonló árszínvonalat képviselő Szombathelyen az első félévben – a nagyvárosok között egyedüliként – csökkent az átlagár, igaz, mindössze 4 százalékkal. Kecskeméten átlag felett, 18 százalékkal emelkedtek az ingatlanok árai, így Bács-Kiskun megye székhelye a legdrágább nagyvárosunkká vált, 310 ezer forintos négyzetméterárral. A hasonló árfekvésű Győrben ugyanis hosszú áremelkedési periódust követően idén eddig visszafogottan, mindössze 4 százalékkal növekedtek a lakások átlagárai.
Az első félév adatai alapján a megyékben hasonló tendenciák bontakoznak ki: bár Vas és Pest megyében ugyan kissé mérséklődtek a lakásárak, de itt már korábban is elérték az országos átlag 67-73 százalékát. Komárom-Esztergom megyében és Zalában vélhetőleg a viszonylag alacsony bázis az oka annak, hogy most kiugró, 19 és 22 százalékos növekedés látható, de az árak még így is az országos átlag mindössze 57-62 százalékát érik csak el. Az országban legolcsóbban Nógrád megyében lehet ingatlant vásárolni, ahol az átlagos négyzetméterár nem éri el a 80 ezer forintot sem (vagyis a főváros V. kerületéhez képest itt kevesebb, mint tizedéért lehet lakáshoz jutni).
Ami talán fékezheti az árakat
Az ingatlanok iránti keresletet némileg visszafoghatja, így az árak növekedését elvileg mérsékelheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank tovább szigorított a jelzáloghitelezés szabályain (erről részleteket itt olvashat).
Ugyanakkor a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes általános forgalmi adó jövőre esedékes kivezetése élénkítheti az előrehozott újlakás-vásárlásokat, amelyek így tovább növelhetik a keresletet és az árakat is, elsődlegesen ebben a szegmensben, ám áttételesen a használt lakások piacán is.
„Az első féléves számokból még nem lehet végleges következtetéseket levonni az éves folyamatokról, ezek pusztán időközi pillanatfelvételnek tekinthetők” – teszi hozzá Valkó Dávid ingatlanpiaci szakértő, aki szerint az egész éves adatok ugyan még módosulnak, de az alapvető tendencia aligha törik meg: folytatódik a dinamikus ingatlanár-növekedés.
A jelenlegi 18-ról 16 évre. 
