|
| Hallgató a Debreceni Egyetemen (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt) |
A napokban zárulnak az emelt szintű érettségi vizsgák, a diákok egy része pedig szeptembertől a felsőoktatásban folytatja a tanulmányait, amely az adott városokban a bérelt lakások piacát is felpörgeti. Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint azonban az elmúlt években átalakult a budapesti, valamint a nagy egyetemvárosok albérletpiaca, mert a diákoknak a konkurenciával is számolniuk kell.
Látványos javulás öt év alatt
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az egyetemvárosok munkaerő-piaci szempontból jó helyzetben vannak, ezért sokan költöznek a nagyvárosokba jobb munkalehetőség és magasabb fizetés reményében. Emiatt pedig az adott városban munkát vállalók, többek között a friss diplomások is élénkítik az albérletpiacot.
| Mennyiből élnek a magyar egyetemisták? Az Eurostudent felméréséről itt írtunk >>> |
A hivatalos statisztikák szerint is látványosan javultak a munkaerőpiaci mutatók az egyetemvárosokban. Budapesten a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által mért budapesti munkanélküliségi mutató a 2013 áprilisi szint 32 százalékára, 1,48 százalékra esett. Szegeden 6,51 százalékról 2,57 százalékra, azaz öt év alatt több mint 60 százalékkal lett kisebb a munkanélküliség. Debrecenben 48 százalékkal 5,02 százalékra csökkent a ráta.
Árak, városok, drágulás
Az állással rendelkezők tehát lényegében versenytársat jelentenek a felsőoktatás nappali képzéseibe tartó több mint 150 ezer diák közül azoknak, akik albérletben szeretnének lakni. Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy a diákok és fiatalok körében legnépszerűbb, maximum 40 négyzetméteres budapesti garzonlakásokat június elején átlagosan havi 110 ezer forintért hirdették, ez 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten. A debreceni garzonok bérleti díja 8 százalékkal 70 ezer forintra nőtt, a szegedieké kiugró mértékben, 44 százalékkal 65 ezer forintra emelkedett, Pécsen 14 százalékos drágulás történt, így 80 ezer forintért kínálják a garzonokat. Miskolcon szintén 10 százalékkal 55 ezer forintra nőtt a bérleti díj.
|
Nem jókedvükben maradnak a fiatalok a mamahotelben Van olyan kerület a fővárosban, ahol csak egy év alatt több mint 30 százalékkal növekedtek az ingatlanárak. A lakásvásárlás előtt a fiatalok 62 százaléka szerint az anyagi körülmények jelentik a legnagyobb akadályt. A válaszadók 40 százalékának semmilyen lakáscélú megtakarítása sincs. Részletek >>>> |
Győr kivételes, mivel ott 23 százalékkal 60 ezer forintra csökkent az átlagos bérleti díj a garzonpiacon. “A győri bérleti díjak csökkenése részben azzal magyarázható, hogy megnőtt a kínálat, többek között azért, mert Győrben rengeteg új lakás épült. A győri jelenség előrevetítheti a budapesti garzonlakások bérleti díjának mérséklődését is, hiszen a következő egy-két évben több ezer olyan lakást adhatnak át, amit befektetők vásároltak kiadási céllal” - mondta Balogh László.
Lépniük kell a befektetőknek
A szakember szerint a lakáskiadásból elérhető hozamok között is nagy területi különbségek vannak.
Budapesten például a garzonlakások közel 6,4 százalékos bevételarányos bruttó hozamot produkálhatnak. Debrecenben és Szegeden több mint 6-7, Miskolcon és Pécsen pedig több mint 9 százalékot is elérheti a bruttó hozam. Balogh László szerint, a vásárlást tervező befektetőknek mielőbb lépnie kell, ha még az idei albérletszezonban szeretnék kiadni lakásukat, mert a kereslet júliusban és augusztusban a legélénkebb.
Nagy a baj Gázában. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
