Közös pályázatot hirdet fiataloknak Magyarország két meghatározó nagyvállalata.

Meglódult a budapesti albérletpiac júniusban: az év első felében még visszafogott kereslet a nyár elejére látványosan élénkült, főként a külföldi diákok lakáskeresésének köszönhetően – derül ki a Rentingo legfrissebb albérletpiaci elemzéséből. A bérbeadók így immár érzékelhető bérletidíj-emelésbe kezdtek, júniusban átlagosan 256 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjukért, ami az elmúlt két év legmagasabb kínálati átlagára.

Milos Vucevic kedden nyújtotta be lemondását Belgrádban. Kiemelte: ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez.

Egy egész napra, 24 órára lezárták Belgrád legforgalmasabb csomópontját a hónapok óta kormányellenes tüntetéseket szervező egyetemisták hétfőn.

Az amerikai egyetemeken végigsöprő tüntetéshullám megfékezésére Joe Biden amerikai elnök úgy gondolja, nincs szükség a Nemzeti Gárda bevetésére. 

Még a mostani magas kamatok mellett is jobban jár, aki megteheti, hogy lakást vesz és nem bérel.

Megszületett végre a kormány döntése: ahogy tavaly, a pandémia kezdő évében sem kellett teljesíteniük a végzős egyetemistáknak a nyelvvizsgára vonatkozó követelményt, úgy a most diplomázók is megkapják ezt a kedvezményt.

Tavaly több mint 10 milliárd forintot költött a kormány azokra a külföldi egyetemistákra, akik a bilaterális államközi megállapodásokon alapuló ösztöndíjjal érkeztek Magyarországra.

Az utóbbi években átalakult az albérletpiac Budapesten és a nagy egyetemvárosokban: garzonlakásokat nem csak a diákok, hanem a nagyvárosokba költöző munkavállalók is keresik. A nagy egyetemvárosok közül Miskolcon lehet találni legolcsóbban garzonlakásokat, 55 ezer forintért, míg Budapesten 110 ezer forintot is kell értük adni.

Öt napja maradt az egyetemistáknak beadni az igénylést a Diákhitelre.

Palkovics az ösztöndíj-rendszer átalakításáról beszélt az Országgyűlés előtt.

Elfogadták a javaslatot, olcsóbb és egyszerűbb lesz diákhitelt felvenni.

Mától nem kell személyesen megjelenni, ha diákhitelt akarnak kötni.

Kihirdették a ponthatárokat, a fiatalság már nagyban készül az egyetemre és a főiskolára. Ez az időszak az albérletkeresésről, ráhangolódásról szól, a szülőknek azonban adott esetben nem csak a tandíjat, de a gyerek zsebpénzét is finanszírozni kell. Márpedig ebből egy világba kiszabaduló fiatal annyit képes kérni, amennyit nem szégyell. De miből tudhatjuk, hogy a pénz tényleg tankönyvre ment és nem a hallgatói klub kocsmájában landolt? Adunk pár tippet, hogy ne apadjon el a családi kassza.

Az OFI-főigazgatója szerint véget értek a „nagy hullámzások” a felsőoktatásban.

Különösen a mérnöki és a gazdaságtudományi szakokra volt nagy az érdeklődés.

A pénzügyi kultúra fejlesztéséről írt ki kreatív pályázatot egyetemistáknak a Magyar Nemzeti Bank.

Idén az Oxfordi Egyetem lett a legjobb, a magyar egyetemek azonban a legjobb százat se közelítik meg.

Az albérletbe költözés az egyik fontos mérföldkő a felnőtté válás során, így persze rengeteg kérdést felvet. Van-e például internet? Milyen a közlekedés? Hova járok majd bulizni? A bohóságban azonban a fiatalok könnyen megfeledkeznek az egyéb fontos dolgokról, például a biztosításról. Nem mindegy ugyanis, hogy ki fizet az esetleges károkért egy eldurvult házibuli után – ahogy az sem, ha az előző lakó után kell saját zsebből takarítanunk.

Ugyan az ingatlanpiacon aránylag most szélcsend van, de érdemes figyelni: hamarosan érkeznek a fővárosba azok a fiatalok, akik felvételt nyertek valamely felsőoktatási intézménybe, így nagy erővel keresik az albérleteket. Ahogy azonban lecseng az őszi vadászat, a kínálati oldalon láthatunk gyors bővülést.

Mintegy 50 diák adatához fért hozzá.

Arról, hogy az Egyesült Királyságban és Amerikában milyen drága az oktatás, sokat hallani, de GDP-arányosan messze nem ott fizetnek a legtöbbet a szülők. Az Expert Market elemzéséből kiderül, hogy hol végzett Magyarország a listában, és hogy a fizetések hány százaléka fedi le az egyetemi költségeket.

Újra igényelhető mindkét Diákhitel-konstrukció a 2015/16-os tanévre.

Törvénymódosítással szüntethetik meg a passzív hallgatók hátrányos megkülönböztetését a munkaerő-piacon.

Több mint tíz százalékkal több lakást adtak el az első fél évben, mint egy évvel korábban az Otthon Centrum szerint. Sokan kiadási céllal vásárolnak, ami logikus az alacsony kamatkörnyezetben, mert kiadással 7-8 százalékos éves hozamokat is el lehet érni. Az egyetemisták most növelik a keresletet.

Portfóliókezelés adatbányászattal, szélsőséges ármozgások, automatizált hírelemzés - ezekkel lehetett idén befutni a Budapesti Értéktőzsde versenyén.

Egy kutatás szerint az állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése, amit jórészt a szülők fizetnek. Ez komoly anyagi terhet jelent a családoknak, mivel a szülők elenyésző része készül előre ezekre a költségekre. A tudatos pénzügyi tervezéssel készülők fele azonban már a gyermek 8 éves kora előtt megkezdi a takarékoskodást.

Aki időben lép, még december közepén pénzhez juthat.

Nem válogattak a fiatalok a nyári munkákban, szinte mindenhol kipróbálták magukat. És bár sokan azt gondolnák, hogy a diákok többsége nyáron dolgozik csak, az adatokból az látszik, hogy a többség egész évben vállal munkát. Az iskolaszövetkezetek évente 130 ezer fiatalnak segítenek, közülük 52 ezernek nyáron.

A Corvinus fizetős szakjaira igényelték eddig a legtöbben a Diákhitelt2 konstrukciót. Míg a régi konstrukciót, vagyis amikor pénzt kap a hallgató, a Szegedi Tudományegyetemről igényelték.

Most még lehet megfelelő lakást, vagy szobát találni, ha valaki albérletbe költözne, amíg tanul. Szakemberek szerint azonban lassan elfogynak a legjobb lakások, azonban - aki teheti - a vásárláson is elgondolkodhat.

Július 24-én nyilvánosságra hozzák a felvételi ponthatárokat, így hamarosan kiderül, hogy a közel 100 ezer jelentkezőből kik kezdhetik meg hamarosan a tanulmányaikat. Ezzel nemsokára elkezdődik a diákok albérletkeresésének időszaka, amikor felbolydul a főváros és az egyetemi városok bérlakás piaca és szinte alig marad kiadandó lakás. Segítünk a keresőknek!