A lakáspiac 2014-es első féléves tranzakciószáma több mint tíz százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mértet. A növekedés mögött részben befektetési célú vásárlások állnak, ahol a befektetők a jövőbeli áremelkedés reményében, illetve kiadási céllal vásárolnak. Ez utóbbit az egyetemisták albérletkeresése is aktuálissá teszi, de a bérlői kereslet az elmúlt években tőlük függetlenül is bővült.
Elhelyezkedés, elhelyezkedés, elhelyezkedés
A lakáskiadásból az idei első féléves árakkal és bérleti díjakkal számolva, egy tíz éves időtávon 7-8 százalékos hozamokat is el lehet érni. A bérleti díjak, ha csak kis mértékben is, de évek óta folyamatosan növekednek – összegzi az Otthon Centrum.
Szakállas vicc, hogy az ingatlanosok legfontosabb szabálya a három „L”, azaz a lokáció, lokáció, lokáció. Az elhelyezkedés fontossága a kiadási célú vásárlás esetében hatványozottan igaz, jelenleg a jól kiadható lakások a belvárosban találhatóak és kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Ennek a piacnak meghatározó szereplői az egyetemisták, illetve szüleik.
Egyetemek közelében érdemes
Az egyetemista albérletkeresők minden évben egy stabil piacot jelentenek a lakásukat kiadó tulajdonosok számára, akikre érdemes építeni – emelte ki Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Az iskolájukhoz közel eső albérleteket keresik, a közelség az egyik, ha nem a legfontosabb kritérium, illetve a közvetlen tömegközlekedési kapcsolat. Kiadási céllal így a városközpontokban vagy az egyetemek közelében érdemes körülnézni, illetve vásárolni.
Csábító hozamok
Az ingatlanbefektetés egyik alapszabálya, hogy hosszútávon kell gondolkozni. Egyrészt, a jelenlegi piaci viszonyok között egy használt panellakás eladására átlagosan három, használt téglalakáséra pedig négy hónapot kell szánni. Ha a vevőoldalon ugyanennyi időt nem is kell eltölteni, a befektetésbe be- és kiszállás így is csaknem egy fél évet visz el. Bár az is igaz, hogy főleg a kisebb, belvárosi lakások esetében most nagyon felgyorsult a piac és az átlagos értékesítési idő fele vagy harmada is elegendő jelenleg az ilyen jellegű lakások eladásához.
A hosszútáv azért is fontos, mert nem ritka, hogy egy-két hónapig üresen áll a kiadási célú ingatlan, és az így kieső bevételeket hosszabb távon lehet úgy pótolni, hogy a befektető hozamelvárása is teljesüljön. Szintén a hosszútáv mellett szól, hogy bár a kereslet már érezhetően erősödött a lakáspiacon, stabil árnövekedésre inkább 2-3 éves időtávon lehet számítani.
(*Az első táblázatban szereplő hozamoknál egy 10 éves befektetési periódussal számoltak, ami azt jelenti, hogy az első évben, a 2014-ben megvásárolt lakást tíz évre bérbe adja az új tulajdonosa, majd a tizedik év végén értékesíti azt.)
Újszerű egyszobás lakást a kölyöknek
A 7-8 százalékos hozam a jelenlegi kamatkörnyezetben nagyon kecsegtető, ezért is tapasztaljuk, hogy egyre többen vágnak bele kiadási célú lakásvásárlásba – írja az ingatlancég. Nem volt ritka 2009-et megelőzően, hogy a szülők egyetemre, vagy főiskolára elköltöző gyermekük számára lakást vásároltak az új lakhelyen. A válság hatására, a beszűkült finanszírozási lehetőségek és a háztartások várakozásának romlása miatt ezek a vásárlások nagyon megritkultak.
Főleg Budapesten jellemző, hogy szülők ilyen céllal keresnek lakást gyereküknek, már a ponthatárok kihirdetése előtt is, s ez most a ponthatárok ismerete után valószínűleg fokozódni fog. A XIII. kerületben többen kerestek újszerű egy-, vagy másfél szobás lakásokat leendő egyetemista gyermeküknek. A XI. kerületben nem ritka, hogy panellakást vásárolnak a friss egyetemista gyermeknek, gyakran többszobásat, hogy a többi szoba kiadásával társakra és bevételre is szert tegyen a gyerekük.
Mit érdemes venni?
A szülők gyakran befektetésként is tekintenek az ilyen jellegű vásárlásokra. Az említett, a mostani kamatkörnyezetben vonzónak számító, 7-8 százalékos hozam így is elérhető, hiszen így a szülő a lakásvásárlással nem bérleti díjat realizál, hanem így spórolja meg a gyereke bérleti díját.
A bérlők, valamint az egyetemisták által is keresett területeken, az első félévben lezajlott tranzakciókat figyelembe véve, a fővárosban, a XI. kerületben, a belső területeken, kétszobás panellakást már 9,5 millió forinttól lehet vásárolni, az árak egészen 13 millió forintig futnak. A kerületben az egyetemek közelében lévő kétszobás téglalakások árai 15-18 millió forint között ingadoztak. Újszerű, másfél szobás téglalakásokat, a VIII. kerületben 8-14 millió forint között vásároltak, kétszobás, nagypolgári lakások a Palotanegyedben 9 és 16 millió közötti áron cseréltek gazdát. A XIII. kerületben jól kiadható, újszerű, másfél szobás lakásokat 14 és 20 millió forint között adtak el tulajdonosaik.
Debrecenben, Pécsett, Szegeden
Debrecenben, a Nagyerdőben, illetve a Belvárosban, a kétszobás, használt, kiadásra is alkalmas téglalakások 8,5 és 13 millió közötti áron cseréltek gazdát 2014 első félévében. Pécsett hasonló paraméterű lakásokat 5 és 12 millió közötti áron adtak el az év első felében. Szegeden a belvárosban, egyszobás, 30-35 négyzetméteres garzonokat pedig hatmillió forint körüli összegért.
A bérleti díjak az elmúlt években apró lépésekben, de folyamatosan növekedtek az Otthon Centrum tapasztalata alapján. (A bérleti szerződések piacán nincs olyan központi adatbázis, mint ami az adásvételeknél már létezik.)
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
