A lakáspiac 2014-es első féléves tranzakciószáma több mint tíz százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mértet. A növekedés mögött részben befektetési célú vásárlások állnak, ahol a befektetők a jövőbeli áremelkedés reményében, illetve kiadási céllal vásárolnak. Ez utóbbit az egyetemisták albérletkeresése is aktuálissá teszi, de a bérlői kereslet az elmúlt években tőlük függetlenül is bővült.
Elhelyezkedés, elhelyezkedés, elhelyezkedés
A lakáskiadásból az idei első féléves árakkal és bérleti díjakkal számolva, egy tíz éves időtávon 7-8 százalékos hozamokat is el lehet érni. A bérleti díjak, ha csak kis mértékben is, de évek óta folyamatosan növekednek – összegzi az Otthon Centrum.
Szakállas vicc, hogy az ingatlanosok legfontosabb szabálya a három „L”, azaz a lokáció, lokáció, lokáció. Az elhelyezkedés fontossága a kiadási célú vásárlás esetében hatványozottan igaz, jelenleg a jól kiadható lakások a belvárosban találhatóak és kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Ennek a piacnak meghatározó szereplői az egyetemisták, illetve szüleik.
Egyetemek közelében érdemes
Az egyetemista albérletkeresők minden évben egy stabil piacot jelentenek a lakásukat kiadó tulajdonosok számára, akikre érdemes építeni – emelte ki Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Az iskolájukhoz közel eső albérleteket keresik, a közelség az egyik, ha nem a legfontosabb kritérium, illetve a közvetlen tömegközlekedési kapcsolat. Kiadási céllal így a városközpontokban vagy az egyetemek közelében érdemes körülnézni, illetve vásárolni.
Csábító hozamok
Az ingatlanbefektetés egyik alapszabálya, hogy hosszútávon kell gondolkozni. Egyrészt, a jelenlegi piaci viszonyok között egy használt panellakás eladására átlagosan három, használt téglalakáséra pedig négy hónapot kell szánni. Ha a vevőoldalon ugyanennyi időt nem is kell eltölteni, a befektetésbe be- és kiszállás így is csaknem egy fél évet visz el. Bár az is igaz, hogy főleg a kisebb, belvárosi lakások esetében most nagyon felgyorsult a piac és az átlagos értékesítési idő fele vagy harmada is elegendő jelenleg az ilyen jellegű lakások eladásához.
A hosszútáv azért is fontos, mert nem ritka, hogy egy-két hónapig üresen áll a kiadási célú ingatlan, és az így kieső bevételeket hosszabb távon lehet úgy pótolni, hogy a befektető hozamelvárása is teljesüljön. Szintén a hosszútáv mellett szól, hogy bár a kereslet már érezhetően erősödött a lakáspiacon, stabil árnövekedésre inkább 2-3 éves időtávon lehet számítani.
(*Az első táblázatban szereplő hozamoknál egy 10 éves befektetési periódussal számoltak, ami azt jelenti, hogy az első évben, a 2014-ben megvásárolt lakást tíz évre bérbe adja az új tulajdonosa, majd a tizedik év végén értékesíti azt.)
Újszerű egyszobás lakást a kölyöknek
A 7-8 százalékos hozam a jelenlegi kamatkörnyezetben nagyon kecsegtető, ezért is tapasztaljuk, hogy egyre többen vágnak bele kiadási célú lakásvásárlásba – írja az ingatlancég. Nem volt ritka 2009-et megelőzően, hogy a szülők egyetemre, vagy főiskolára elköltöző gyermekük számára lakást vásároltak az új lakhelyen. A válság hatására, a beszűkült finanszírozási lehetőségek és a háztartások várakozásának romlása miatt ezek a vásárlások nagyon megritkultak.
Főleg Budapesten jellemző, hogy szülők ilyen céllal keresnek lakást gyereküknek, már a ponthatárok kihirdetése előtt is, s ez most a ponthatárok ismerete után valószínűleg fokozódni fog. A XIII. kerületben többen kerestek újszerű egy-, vagy másfél szobás lakásokat leendő egyetemista gyermeküknek. A XI. kerületben nem ritka, hogy panellakást vásárolnak a friss egyetemista gyermeknek, gyakran többszobásat, hogy a többi szoba kiadásával társakra és bevételre is szert tegyen a gyerekük.
Mit érdemes venni?
A szülők gyakran befektetésként is tekintenek az ilyen jellegű vásárlásokra. Az említett, a mostani kamatkörnyezetben vonzónak számító, 7-8 százalékos hozam így is elérhető, hiszen így a szülő a lakásvásárlással nem bérleti díjat realizál, hanem így spórolja meg a gyereke bérleti díját.
A bérlők, valamint az egyetemisták által is keresett területeken, az első félévben lezajlott tranzakciókat figyelembe véve, a fővárosban, a XI. kerületben, a belső területeken, kétszobás panellakást már 9,5 millió forinttól lehet vásárolni, az árak egészen 13 millió forintig futnak. A kerületben az egyetemek közelében lévő kétszobás téglalakások árai 15-18 millió forint között ingadoztak. Újszerű, másfél szobás téglalakásokat, a VIII. kerületben 8-14 millió forint között vásároltak, kétszobás, nagypolgári lakások a Palotanegyedben 9 és 16 millió közötti áron cseréltek gazdát. A XIII. kerületben jól kiadható, újszerű, másfél szobás lakásokat 14 és 20 millió forint között adtak el tulajdonosaik.
Debrecenben, Pécsett, Szegeden
Debrecenben, a Nagyerdőben, illetve a Belvárosban, a kétszobás, használt, kiadásra is alkalmas téglalakások 8,5 és 13 millió közötti áron cseréltek gazdát 2014 első félévében. Pécsett hasonló paraméterű lakásokat 5 és 12 millió közötti áron adtak el az év első felében. Szegeden a belvárosban, egyszobás, 30-35 négyzetméteres garzonokat pedig hatmillió forint körüli összegért.
A bérleti díjak az elmúlt években apró lépésekben, de folyamatosan növekedtek az Otthon Centrum tapasztalata alapján. (A bérleti szerződések piacán nincs olyan központi adatbázis, mint ami az adásvételeknél már létezik.)
Egyelőre nincs miről beszélni Európával Dmitrij Peszkov szerint. 
