Márciusban élénkült a magyarországi albérletpiac: országosan és a fővárosban egyaránt 1,6 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak havi összevetésben.

Hiába csökken Győr népessége, Pécsé gyorsabban fogy: hamarosan a Duna menti megyeszékhely lehet a Dunántúl legnagyobb városa. A déli részen már az agglomeráció is kialakult, a Belvárosban és környékén pedig hangzatos nevű lakóparkokat adnak át a jövő évben. A használt lakásoknál és házaknál is érdemi különbség látható a felújított és a felújítandó ingatlanok árai között: a felújított lakások akár 10-15 millió forinttal is többet érhetnek a piacon.

Az Egyesült Államokban is nagy a lakáshiány, a beruházások ott is lelassultak, a lakhatási költségek közben nagyon megugrottak. Nem csoda, ha a választópolgárokat könnyű elkápráztatni a lakáskérdés megoldását célzó ígéretekkel. Döntő lehet novemberben az elnökválasztáson, hogy ebből mennyi reális és mennyit hisznek el az amerikaiak milliói. Az ingatlanfejlesztők máris örülnek, pedig még csak ígéretek hangzottak el Kamala Harristól.

Jelentős áremelkedés tapasztalható a vidéki albérletpiacon, az Otthon Centrum elemzése szerint egy év alatt 30 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. Továbbra is a főváros V. kerületében a legdrágább bérelni, a panellakás pedig még mindig a legolcsóbb opció.

Újabb kétszámjegyű drágulás az albérletpiacon, igaz, lassulni látszik az áremelkedés.

Vegyes a kép, aki nem fér be a kollégiumba, az általában összeáll valakivel, hogy megoszthassa a költségeket. Sokan vállalnak munkát is.

A fővárosban átlagosan három százalékkal emelkedtek az albérletárak, míg ugyanez a nagyobb vidéki városokban meghaladta a hat százalékot.

Budapesten tovább zuhannak a lakásbérleti díjak, miközben az értékesítési piacon a tulajdonosok nem nagyon engednek az árakból. A bérleti díjak már majdnem egy éve csökkennek, s a jelek szerint nincs megállás. Mindez azt eredményezi, hogy rövid távra tervezve nem érdemes kiadási céllal lakást vásárolni. A befektetőknek jól jönne, ha végre beindulhatna a rozsdaövezeti lakásépítési program.

Hirtelen megnőtt a kiadó lakások kínálata a járvány magyarországi megjelenése óta a legnépszerűbb budapesti kerületben, a bérleti díjak is csökkentek.

Kihirdették a ponthatárokat. Mit tegyünk, ha eldőlt, albérletet kell néznie a felsőoktatásban tanuló diáknak? Ne csak az árakat nézzük, figyeljünk a részletekre is. Sok, a kiválasztáskor jelentéktelennek tűnő apróság okozhat később komoly vitákat és nehézségeket. A Duna House összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat, amiket át kell gondolni bérlőknek és lakáskiadóknak egyaránt a megállapodás során.

Tavaly év végén magánszemélytől bérelt lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, a budapesti bérleti díjak viszont megközelítették az országos átlag másfélszeresét – írja a Központi Statisztikai Hivatal a most közzétett országos felmérésében. Ebből kiderült még az is, hogy kik és miért bérelnek ma Magyarországon lakást, milyen a bérelt ingatlanok minőségre és mekkora hozamot lehet elérni ingatlankiadással.

Az utóbbi években átalakult az albérletpiac Budapesten és a nagy egyetemvárosokban: garzonlakásokat nem csak a diákok, hanem a nagyvárosokba költöző munkavállalók is keresik. A nagy egyetemvárosok közül Miskolcon lehet találni legolcsóbban garzonlakásokat, 55 ezer forintért, míg Budapesten 110 ezer forintot is kell értük adni.

Indul a roham az albérletekért, ugyanis a héten ismertetik a felsőoktatási ponthatárokat, amely lényegében az albérletszezon kezdetét is jelenti. Hogyan alakultak az árak az utóbbi időben? Mennyiért lehet kivenni most egy lakást Budapesten és a legnagyobb egyetemvárosokban? Van remény, hogy olcsóbbak is legyenek az ingatlanok? Albérletpiaci körkép.

Néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak Magyarországon. A Habitat for Humanity éppen ezért átfogó kormányzati reformot sürget.

Úgy tűnik, kifulladni látszik az albérletek drágulása mind a fővárosban, mind országos szinten. Budapesten 130 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj január közepén. A legnépszerűbb városrészek közé tartozó kerületekben 6-7 százalékkal csökkentek a díjak éves szinten. A kiadó lakások kínálata is 40 százalékkal nőtt, így egyensúlyba került a kereslettel.

A jelenlegi ingatlanárak mellett gyakorlatilag egy évtizeden át kéne krumplit sütnie a fiataloknak, ha el akarnak költözni otthonról.

Stagnálni látszanak a fővárosi albérletárak. Már egy éve nem változtak a bérleti díjak a belvárosban, mivel egyre kisebb a kereslet, ráadásul a kínálat is drasztikusan növekszik: februárban 30 százalékkal több lakás volt a piacon, mint egy évvel korábban. Hosszútávon normalizálódhatnak az árak.