A választópolgárokat könnyű elkápráztatni a lakáskérdés megoldását célzó ígéretekkel.

Jelentős áremelkedés tapasztalható a vidéki albérletpiacon, az Otthon Centrum elemzése szerint egy év alatt 30 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. Továbbra is a főváros V. kerületében a legdrágább bérelni, a panellakás pedig még mindig a legolcsóbb opció.

Újabb kétszámjegyű drágulás az albérletpiacon, igaz, lassulni látszik az áremelkedés.

Vegyes a kép, aki nem fér be a kollégiumba, az általában összeáll valakivel, hogy megoszthassa a költségeket. Sokan vállalnak munkát is.

A fővárosban átlagosan három százalékkal emelkedtek az albérletárak, míg ugyanez a nagyobb vidéki városokban meghaladta a hat százalékot.

Budapesten tovább zuhannak a lakásbérleti díjak, miközben az értékesítési piacon a tulajdonosok nem nagyon engednek az árakból. A bérleti díjak már majdnem egy éve csökkennek, s a jelek szerint nincs megállás. Mindez azt eredményezi, hogy rövid távra tervezve nem érdemes kiadási céllal lakást vásárolni. A befektetőknek jól jönne, ha végre beindulhatna a rozsdaövezeti lakásépítési program.

Hirtelen megnőtt a kiadó lakások kínálata a járvány magyarországi megjelenése óta a legnépszerűbb budapesti kerületben, a bérleti díjak is csökkentek.

Kihirdették a ponthatárokat. Mit tegyünk, ha eldőlt, albérletet kell néznie a felsőoktatásban tanuló diáknak? Ne csak az árakat nézzük, figyeljünk a részletekre is. Sok, a kiválasztáskor jelentéktelennek tűnő apróság okozhat később komoly vitákat és nehézségeket. A Duna House összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat, amiket át kell gondolni bérlőknek és lakáskiadóknak egyaránt a megállapodás során.

Tavaly év végén magánszemélytől bérelt lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, a budapesti bérleti díjak viszont megközelítették az országos átlag másfélszeresét – írja a Központi Statisztikai Hivatal a most közzétett országos felmérésében. Ebből kiderült még az is, hogy kik és miért bérelnek ma Magyarországon lakást, milyen a bérelt ingatlanok minőségre és mekkora hozamot lehet elérni ingatlankiadással.

Az utóbbi években átalakult az albérletpiac Budapesten és a nagy egyetemvárosokban: garzonlakásokat nem csak a diákok, hanem a nagyvárosokba költöző munkavállalók is keresik. A nagy egyetemvárosok közül Miskolcon lehet találni legolcsóbban garzonlakásokat, 55 ezer forintért, míg Budapesten 110 ezer forintot is kell értük adni.

Indul a roham az albérletekért, ugyanis a héten ismertetik a felsőoktatási ponthatárokat, amely lényegében az albérletszezon kezdetét is jelenti. Hogyan alakultak az árak az utóbbi időben? Mennyiért lehet kivenni most egy lakást Budapesten és a legnagyobb egyetemvárosokban? Van remény, hogy olcsóbbak is legyenek az ingatlanok? Albérletpiaci körkép.

Néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak Magyarországon. A Habitat for Humanity éppen ezért átfogó kormányzati reformot sürget.

Úgy tűnik, kifulladni látszik az albérletek drágulása mind a fővárosban, mind országos szinten. Budapesten 130 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj január közepén. A legnépszerűbb városrészek közé tartozó kerületekben 6-7 százalékkal csökkentek a díjak éves szinten. A kiadó lakások kínálata is 40 százalékkal nőtt, így egyensúlyba került a kereslettel.

A jelenlegi ingatlanárak mellett gyakorlatilag egy évtizeden át kéne krumplit sütnie a fiataloknak, ha el akarnak költözni otthonról.

Stagnálni látszanak a fővárosi albérletárak. Már egy éve nem változtak a bérleti díjak a belvárosban, mivel egyre kisebb a kereslet, ráadásul a kínálat is drasztikusan növekszik: februárban 30 százalékkal több lakás volt a piacon, mint egy évvel korábban. Hosszútávon normalizálódhatnak az árak.