|
| (Fotó forrása: depositphotos.com) |
Kétszobás kis lakások
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018 novemberében készített egy reprezentatív lakbérfelmérést a magántulajdonostól bérbe vett lakások lakói körében. Az összeírás célja a lakbérek felmérése mellett a piaci bérlakásszektorban élők körülményeinek, helyzetének megismerése volt. Ennek eredményeit tették most közzé.
A KSH felmérése szerint az összes bérelt lakás 39 százaléka Budapesten, további 30 százaléka megyeszékhelyeken volt, és csak kevesebb mint egyharmaduk a többi városban vagy községekben. Budapesten a bérlakások 41 százaléka városi bérházban, 20 százalékuk lakótelepen, 35 százalékuk egyéb, főként nem zöldövezeti, többlakásos épületben található.
|
| A magánbérleti lakásokban élők megoszlása a bérlők közötti kapcsolat szerint, településkategóriánként (Forrás: KSH) |
A tulajdonosok főként a kisebb lakásokat adják bérbe, ezek átlagos nagysága, 56 m2 kétharmada a lakott lakásokra jellemző országos átlagnak. Ettől csak a falusi, általában családi házban lévő bérlemények nagysága tér el, ami eléri a 70 m2-t. A bérelt magánlakások többsége kétszobás (56%). Az egyszobás lakások aránya Budapesten 28 százalék, meghaladja az országos átlagot (22%).
Milyen a bérlakások minősége?
Budapesten a bérelt lakások mindössze kétharmada összkomfortos, szemben az összkomfortos lakásoknak a fővárosra jellemző, átlagosan háromnegyedet elérő arányával. Kirívóan alacsony komfortosságú bérlakások csak a kisebb településeken fordulnak elő inkább: a falvakban minden ötödik bérlakás félkomfortos vagy komfort nélküli. Ugyanitt a bérlakások 12 százalékában nincs fürdőszoba, ez az arány kétszerese a lakott falusi lakásokra jellemzőnek.
Egy fedél alatt, de kikkel és miért?
A legtöbb bérlő (57%) családjával vagy párjával él a lakásban. A bérelt lakások harmadában egyedül lakik a bérlő, Budapesten ez az arány magasabb (37%), a kisebb településeken alacsonyabb. A fővárosban és a megyeszékhelyeken gyakoribb a diákok és barátok közös lakásbérlése, míg a kisebb településeken inkább a munkatársak közös lakáshasználata jellemző.
|
| A lakásbérlés oka (Forrás: KSH) |
A megkérdezettek 28 százaléka munkavállalás miatt lakik bérlakásban. Arányuk a nagyobb településeken ennél magasabb, Budapesten 37 százalék. Ugyancsak magas a munkahely miatt lakást bérlők aránya Nyugat-Dunántúl régióban (35%), átlagos a Közép- és a Dél-Dunántúlon, és átlag alatti a többi régióban. Sokan bérelnek lakást családi okok, például válás miatt (15%), emellett a gyakrabban említett indokok között megtalálható a párkapcsolat, a házasodás, a tanulmányok, és az is, hogy az önállósodó fiatalok elköltöznek hazulról.
A felmérésben többen jelezték, hogy devizahiteles lakásuk elvesztése után lettek bérlők, mások a régi szolgálati lakásukban (bér fizetése ellenében) lakhatnak tovább. Sok bérleti kapcsolat valamilyen személyes szívességen alapul, ez azonban a lakhatás bizonytalanságával jár együtt – világított rá a KSH.
Minden tizedik bérelt lakásban külföldiek laknak. Budapesten ez az arány eléri a 20 százalékot. A külföldiek 40 százaléka tanulmányok, további 31 százalékuk munka miatt lakik a magyarországi bérlakásban.
Ismerősöktől és az ingatlanos oldalakról bérelünk
A bérlők közel fele rokonokon, ismerősökön keresztül került kapcsolatba a lakás tulajdonosával (48%). A bérlők második legnagyobb csoportja (31%) ingatlanhirdetésre specializálódott internetes oldalakon talált a lakást, további 10 százalékuk pedig egyéb internetes felületeken, hirdetési vagy közösségi oldalakon került kapcsolatba a tulajdonossal.
A megkérdezettek nagy többsége kötött bérleti szerződést, mindössze 13 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem kötöttek bérleti szerződést, ők általában személyes ismeretség révén kerültek kapcsolatba a tulajdonossal.
Ami a legfontosabb: mennyiért?
A KSH felmérésének elsődleges célja a lakbérek vizsgálata volt. A bérlők 11 százaléka jelezte, hogy valamilyen okból a piacinál kedvezőbb lakbért fizet. A kedvezmények legjellemzőbb magyarázata az volt, hogy baráti, rokoni viszonyban állnak a tulajdonossal, emiatt fizet kevesebbet.
|
| A lakbér átlaga és mediánja településtípus szerint (ezer forint, forrás: KSH) |
A kérdezettek döntő többségénél a lakbér nem fedezett semmilyen lakásfenntartási költséget. Ha mégis, akkor leggyakrabban a közös költséget, továbbá a víz- és csatornadíjat tartalmazta.
A KSH szerint tavaly októberben egy magánszemélytől bérelt lakás átlagosan havi 80 ezer forintba került. Akik kedvezményt kaptak, átlagosan 58 ezer forintot fizettek, akik pedig nem kaptak kedvezményt, azoknak átlagosan 83 ezer forint volt a havi lakbérük. A budapesti bérleti díjak megközelítették az országos átlag másfélszeresét.
A legdrágább budai hegyvidéki kerületekben a 146 ezer forintos átlagos havi lakbért egyrészt a 2400 forintot megközelítő négyzetméterenkénti bér, másrészt az itt jellemző, átlagot meghaladó lakásméretek magyarázzák. A pesti belső kerületekben – noha a lakbér teljes összege alacsonyabb – a kisebb lakásméretek miatt a fajlagos lakbér meghaladja az említett budai kerületekét.
Vidéken a nyugat-dunántúli megyeszékhelyek lakbérszintje bizonyult a legmagasabbnak, ahol a mintegy 1600 forintos négyzetméterenkénti lakbér ugyanakkor alig haladja meg az országos átlagot, és csak közelíti a budapesti külső kerületek lakbéreit. Az ország többi területén sok esetben az 50 ezer forintot sem éri el a lakbérek havi összege – közölte a KSH.
|
| Átlagos lakbér a helyi lakáspiaci árszint kategóriáiban (Forrás: KSH) |
A régióra jellemző szintnél magasabb bérleti díjakat mértek viszont a nagyobb egyetemi városokban: Debrecenben 1460, Győrben 1675, Miskolcon 1115, Pécsen 1665, Szegeden pedig 1376 forint volt az egy m2-re jutó lakbér tavaly ősszel.
A felmérés kitér arra is, hogy az ingatlanportálokon keresztül létrejött bérletek havi díja országos átlagban 106 ezer forint volt, az ismeretségi körben kiadott lakások bérleti díja ennek mindössze 60 százaléka (63 ezer forint).
Ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, ha valaki 2015-ban vette bérbe a lakást, mintegy 40 százalékkal kevesebbet fizetett, mint az, aki 2018-ban költözött be. Budapesten a beköltözés évétől függően évről évre 11-13 százalékkal magasabb lett a fajlagos lakbér. Vidéken szintén kimutatható a lakbérek emelkedése, ennek mértéke azonban elmarad a fővárosétól.
7 százalékos hozam
2018 végén a lakáspiacon negyedik éve tartott a fellendülés – olvasható a felmérésben –, az árak dinamikus emelkedése különösen a fővárosra volt jellemző. Aki a vizsgált időszakban, tehát 2017-ben vásárolt lakást, a kiadásával átlagosan 8 százalék körüli hozamot realizálhatott egy év alatt. Az elérhető hozam a magasabb árszínvonalú területeken ennél alacsonyabb: Budapesten körülbelül 6, a megyeszékhelyek átlagában 8 százalékra tehető. Ezt a hozamot persze csökkentik a tulajdonost terhelő költségek, az állagmegóvás, a megüresedések, így reálisan 5-7 százalék körüli megtérüléssel lehet számolni.
Egy szektornak igazán nem ment jól. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
