|
| MTI Fotó: Marjai János |
A budapesti albérletpiacon véget ért a bérleti díjak elmúlt két évben látott jelentős emelkedése – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, közel 10 ezer hirdetésen alapuló elemzéséből. A fővárosban átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj január közepén, ez pedig megegyezik a tavaly januári árszinttel, az albérletpiacon főszezonnak számító tavaly augusztusi átlaghoz képest pedig 7 százalékos csökkenésnek felel meg.
Negyven százalékkal nőtt a kínálat
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte:
“A januári adatok arra utalnak, hogy egyensúlyba került a kereslet és kínálat a fővárosi albérletpiacon. Erre számítani lehetett, részben azért, mert 2015-ben és 2016 első felében a befektetési célú vásárlások az adásvételek 30 százalékát adták.”
Ez pedig azt eredményezte, hogy a befektetők által megvett lakások visszakerültek az albérletpiacra vagy rövid távon, például lakáshotelként hasznosítják őket, de utóbbi kisebb részt fed le a piacból. Kétségtelen, hogy a lakáshotelek utóbbi két évben látott elterjedése nagy szerepet játszott a bérleti díjak korábbi emelkedésében. Tavaly januárhoz képest több mint 40 százalékkal nőtt a kiadásra meghirdetett ingatlanok száma, ez játszotta a főszerepet az árak alakulásában.
Csökkenés az V. kerületben
Az ingatlan.com elemzése szerint a legdrágább budapesti városrész az V. kerület, ahol idén januárban 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ám ez tavaly januárhoz 6 százalékos csökkenést jelent. Balogh László elmondta, hogy az V. kerületnek speciális szerepe van a piacon a központi fekvése miatt, az átlagos csökkenés ellenére továbbra is vannak a kerületben kimagasló több 100 ezer forintos bérleti díjak.
Csökkentek a bérleti díjak a lakáspiaci szempontból szintén népszerű XIII. kerületben: az ottani átlagos bérleti díjak 7 százalékkal 130 ezerre mérséklődtek tavaly januárhoz képest. Mindkét kerületben mérséklődtek a bérleti díjak az egyetemkezdés miatt főszezonnak számító tavaly augusztusi átlagokhoz képest is, a csökkenés 6-7 százalékos mértékű volt.
Van azonban olyan kerület, ahol nőttek a bérleti díjak. A VI. kerületben tavaly januárhoz képest 11 százalékkal 155 ezer forintra, a XI. kerületben pedig 12 százalékkal 140 ezer forintra emelkedtek. Az elemzés szerint három kerületben az átlagos bérleti díj nem éri el a havi 100 ezer forintot, a XVII. kerületben 95 ezer, a XXI-ben 85 ezer, a XIX-ben pedig 84 ezer forint volt az átlagos bérleti díj januárban.
Mi történt az egyetemvárosokban?
Az ingatlan.com elemzése szerint a nagyobb egyetemvárosok kínálatában vegyes a kép. Debrecenben most januárban egy lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, ami megegyezik a tavaly januári összeggel, tavaly augusztushoz képest pedig 6 százalékos csökkenést jelent. Szegeden és Pécsen szintén 80 ezer forint volt idén januárban az átlagos bérleti díj, ez éves összevetésben több mint 10 százalékos drágulást jelent, ám megfelel a tavaly augusztusi főszezonra jellemző díjnak. Balogh László elmondta:
“Az albérletpiaci adatokból az is látszik, hogy a kínálat idén januárban éves összevetésben 18 százalékkal bővült, de augusztushoz képest Debrecenben, Pécsen és Szegeden 10-40 százalékkal csökkent.”
Miskolcon másként alakult az albérletpiac: idén januárban 65 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami 18-30 százalékkal haladja meg a tavaly januári és augusztusi szintet. Győrben 95 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami 5 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Balogh László szerint Győrben és Győr-Moson-Sopron megyében az ország más területeiről beköltözők, és az Ausztriába ingázók miatt viszonylag magasak a bérleti díjak, de ezek stabilizálódás jeleit mutatják.
Az ingatlan.com elemzése szerint a munkavállalóknak adható adómentes lakbértámogatás hosszútávon is befolyásolhatja a bérleti piacot. A juttatásban részesülők lakhatási költsége havi 50 ezer forinttal is csökkenhet, a lakbértámogatás széleskörű elterjedése pedig fehéríthetia piacot. Ennek következtében az albérletárak akár emelkedhetnének is, de erre utaló jelek még nincsenek.
Hatalmas füstoszlop, kisebb kitörések, hamuszórás – elrendelték a 700 ezer lakosú sziget egy részének kiürítését, de a lakosok egyelőre nem engedelmeskednek. 
