|
| Kép forrása: MTI |
Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt leginkább a lakásépítési kedv a második negyedévben. A kettőnél több lakásos társasházakra kiadott engedélyek száma több mint 230 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - derül ki az ingatlan.com Eurostat-adatok alapján készített összeállításából.
A második Portugália lett, ahol a múlt év második negyedéhez képest 155 százalékos volt a növekedés. A régiós országok közül Ausztriában és Romániában mondható még élénknek ez a piac, ezekben az országokban 54, illetve 37 százalékos volt a bővülés, de Lengyelország is két számjegyű, 15 százalékos növekedést ért el. Ezek az országok jobban szerepeltek az uniós átlagnál, a második negyedévben ugyanis az EU-ban átlagosan 11 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki. A régión belül Csehország és Szlovákia maradt el az uniós átlagtól, előbbi ország 39 százalékos, Szlovákia pedig 55 százalékos visszaesést könyvelt el 2015 második negyedévéhez képest.
Újba költöznénk, van is miből választani
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy Magyarország kiugró eredménye nem meglepő az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján. Az ingatlan.com adatai szerint az új lakások iránti kereslet az elmúlt egy évben 43 százalékkal nőtt, a kínálat pedig 53 százalékkal bővült. A kínálat az új lakások piacán a következő hónapokban várhatóan tovább növekszik majd, mert sorra kerülnek majd piacra az idén építési engedélyhez jutó lakásfejlesztések.
|
| Az átlagos négyzetméterárak aránya az egy főre eső jövedelemhez viszonyítva, nemzetközi összehasonításban 2014-2016 között. Itt is Magyarország az élbolyban (5. hely) végzett. Forrás: Global Property Guide/ingatlan.com |
Durva árnövekedés
Hazánk egyébként nem csak a lakásépítési kedvével tartozik az európai élbolyba, hanem a lakások drágulásával is. Míg uniós átlagban a második negyedévben 4 százalékkal nőttek a lakásárak, Magyarországon és Lettországban több mint 10 százalékos volt a drágulás, ami a legjelentősebb emelkedés volt az EU-n belül. Ausztriában 9 százalékos áremelkedés következett be, ezzel párhuzamosan a több régiós országban, a román piacon 7 százalékkal, a Csehországban és Szlovákiában pedig 6 százalékkal nőttek a lakásárak. Lengyelországban 0,4 százalékos volt a drágulás, ami lényegében inkább stagnálásnak felel meg.
“Magyarországon a válság 2009 után mélybe taszította az ingatlanpiacot: a kereslet és a kínálat, ezzel összefüggésben a lakásépítési kedv is visszaesett. Körülbelül két éve indult meg a fellendülés, a piac pedig behozta a lemaradást” - értékelte az Eurostat adatait az ingatlan.com szakértője.
Balogh László szerint az új építésű lakások piacán nem megy egyik napról a másikra az élénkülés, az építési engedélyek felfutásának eredményeként várhatóan 2017-ben és 2018 első felében 15-20 ezer új lakás jelenhet meg a piacon. Balogh László szerint hasonló volt a forgatókönyv az ingatlanárak esetében is: a válság éveiben drasztikusan - 20-25 százalékkal - csökkentek az árak, majd 2014-től a használt lakások piacán is elindult a mai napig tartó drágulás.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
