Nem tartott sokáig az árak enyhülése az Európai Unió ingatlanpiacán. A 2022. negyedik negyedévben lezajló trendforduló véget vetett a 2015 óta tartó folyamatos áremelkedésnek, ugyanakkor mindössze két negyedévnyi olcsóbbodást követően 2023 második negyedévében ismét kismértékű emelkedés tapasztalható. A bérleti díjak rendületlenül tovább híztak az Eurostat legfrissebb adatai szerint.
Az elmúlt negyedévben érezhető, enyhe áremelkedés azonban még mindig nem jelenti azt, hogy az ingatlanárak elérték volna a trendforduló előtti szintet. Az előző év azonos időszakához, vagyis 2022 második negyedévéhez mérten még mindig 1,7 százalékkal csekélyebbek az euróövezetben és 1,1 százalékkal alacsonyabbak az ingatlanárak az Európai Unió egészében 2023 második negyedévében a statisztika szerint, amely megerősíti a Privátbankár Európai Lakásmonitor által korábban közölteket.
Az EU-tagállamok közül 2023 második negyedévében kilenc országban csökkentek éves szinten a lakásárak, tizenhét nemzet esetében növekedést mutatnak az adatok az előző év második negyedévéhez mérten. A legnagyobb árcsökkenést Németországban (9,9 százalék), Dániában (7,6 százalék) és Svédországban (6,8 százalék) regisztrálták, de jelentős arányban (6,4 százalék) mérséklődtek az árak Luxemburgban is.
A Magyarországgal határos országok közül Szlovákiában 1,9 százalékos árcsökkenés, míg Ausztriában minimális 0,3 százalékos enyhülés, Romániában pedig csaknem stagnálás (0,1 százalék) jellemezte a szegmenst. Merőben más a helyzet azonban hazánk délnyugati szomszédjában, Horvátországban, ahol a legnagyobb növekedés (13,7 százalék) érezhető 2023 második negyedévében 2022 azonos időszakához képest. Jelentős emelkedést regisztráltak még Bulgáriában (10,7 százalék) és Litvániában (9,4 százalék) is, a magyar ingatlanpiac ezúttal mindössze 2,8 százalékos áremelkedést produkált az elmúlt időszakban.
Az előző negyedévhez képest összességében továbbra is inkább az árak emelkedése jellemezte a piacot 2023 második negyedévében, azonban jó hír a magyar lakásvásárlóknak: hazánk árai ezúttal az enyhülés jeleit mutatták. Tizenegy tagállamban szemléltetnek csökkenő értékeket az adatok, míg tizenöt tagállamban tovább emelkedtek az árak. A legnagyobb esést Szlovákiában (3,9 százalék), Luxemburgban (2,7 százalék) és Magyarországon (1,7 százalék), míg a legnagyobb növekedést Lettországban (5,1 százalék), Bulgáriában (4,3 százalék) és Észtországban regisztrálták. (3,8 százalék).
„Az európai trenddel megegyezően az elmúlt egy évben beköszöntött az árak csökkenése a magyar lakáspiacon is. A várva várt mérséklődés azonban enyhébb volt a korábbi elvárásoknál, ráadásul a gazdasági helyzet, az infláció és a hitelezési nehézségek sem serkentették túlzottan a vásárlási kedvet" – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
A Duna House Barométer Országos lakásárindexe 2022 második és harmadik negyedévében nominálértéken 275 ponton zárt, majd a következő két negyedév az árszint fokozatos ereszkedését hozta, egészen a 2023 első negyedévében mért 261 pontos alsó határig, ami az előző év azonos időszakánál így is kereken 30 ponttal magasabb árszintet jelez.
Az Eurostat elemzése hosszabb időtávon is érdekes adatokat mutat: 2010 és 2023 második negyedéve között a lakásárak 46 százalékkal, a bérleti díjak 21 százalékkal nőttek az EU-ban. A lakásárak több mint kétszeresére nőttek Észtországban (211 százalék), míg Magyarországon 180, Litvániában 152, Lettországban 144, Csehországban 122 százalékkal, Luxemburgban és Ausztriában pedig azonos mértékben, 120-120 százalékkal. Csökkenést Görögországban (14 százalék), Olaszországban (8 százalék) és Cipruson (3 százalék) figyeltek meg.
2010 óta a bérleti díjak az EU 26 országában egységesen emelkedtek, a legnagyobb mértékben Észtországban (208 százalék) és Litvániában (168 százalék). A bérleti díjak mindössze egy tagállamban, Görögországban csökkentek (21 százalék).
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
