Zártkerteknek a település közelében lévő, külterületi, mezőgazdasági célt szolgáló telkeket nevezi a köznyelv, amelyek kisebb beépíthetőségi százalékkal rendelkeznek, ilyenek például az üdülőövezetek telkei. Ezek 50 százalékban hitelezhetőek és egy hosszabb jogi procedúra során lakóházzá is átminősíthetőek, azonban elsősorban gazdasági épületek, amelyeket nem életvitelszerű lakhatásra terveztek.
A fejlettebb infrastruktúrájú területek könnyebb elérhetősége, valamint a munkalehetőségek magasabb száma miatt a Falusi CSOK-kal érintett településeken természetesen magasabb a kereslet a zártkerti ingatlanok iránt, illetve a megyeszékhelyek, nagyobb települések agglomerációi is népszerűbbek.
Jellemzően költséges fatüzeléses vagy elektromos fűtésrendszerrel rendelkező, nem lakhatási célra készült épületekről beszélünk, így az életvitelszerű ott lakás és a napjainkban kiemelten fontos, alacsonyabb energiafogyasztás érdekében mindenképpen kell pénzt szánni átépítésre, felújításra, de legalább a fűtésrendszer korszerűsítésére.
Értékbefolyásoló tényezők a zártkerteknél
- elhelyezkedés, város vagy falu közelsége
- bevezetett közművek vagy elérhető közműcsatlakozás
- a telek besorolása
- a meglévő épület jellege, állapota
- a telek tájolása
- könnyen átsorolható-e az ingatlan lakássá
- közvetlen önkormányzati fejlesztései tervek
Általában nyaralókból, pincékből, szőlőfeldolgozó présházakból teremtenek lakhatásra alkalmas életteret. Az eladási áruk fele annyi, mint egy hasonló komfortfokozatú, belterületi ingatlanénak. A fenntartási költség kedvező, hiszen a közművek közül általában csak a víz és a villany érhető el, napelem telepíthető, viszont építményadót itt is kell fizetni.
Az ún. más célú hasznosításnak köszönhetően tanyagazdaság, birtok is kialakítható ezeken a területeken, így ugyanúgy lakóházat lehet rájuk építeni, mintha belterületi építési telekről lenne szó. Gyümölcsössel, szőlővel könnyebb az átminősítési eljárás, általában 1-3 százalékos beépíthetőséggel kalkulálhatunk – hívta fel a figyelmet a Duna House.
A befektetői körben is kelendő ez az ingatlantípus, sokan keresik például állattartás, lovarda, kutyakiképzés, császárfa ültetés, mogyorótermelés stb. céljából, de földművelésre is vásárolnak ilyen területeket a helyi gazdák. A zártkertek ára nagyon nagy szórást mutat jellemző az 5-10 millió forint a mintegy 800-1500 négyzetméteres területre, de például gazdálkodásra vagy lótartásra jóval nagyobb terület kell, itt az ár is bőven meghaladhatja a 10 millió forintot. Árulnak Balatonra nézőt is, ott már 35 milliót kell letenni.
A „nyomott” vételár ellenére sem érdemes alapos tájékozódás nélkül elköteleződni. Szerződéskötés előtt tanácsos egy ingatlanszakértő és egy szakjogász bevonása is, hiszen a hagyományos házvásárláshoz képest sokkal több nehézségbe ütközhet az ember és hosszan elhúzódhat a vásárlás folyamata.
Finanszírozási szempontból is bonyolultabb a tranzakció. Piacképes ingatlan esetén lehet finanszírozó bankot találni, de nagyobb önerő szükséges és kiemelten fontos, hogy minden dokumentáció stimmeljen, így a tulajdoni lapnak és a térképmásolatnak is a tényleges valóságot kell tükröznie. Amennyiben a területen lévő ingatlan besorolása nem lakóingatlan, akkor a családtámogatási kedvezmények nagy többsége sem igényelhető a vásárlás során.
Fontos megjegyzés: A lakóingatlanok esetében a szakemberek a legtöbbször az úgynevezett piaci összehasonlító módszert alkalmazzák. Itt egyebek mellett az elhelyezkedést, a típust, a méretet, a műszaki állapotot, a hasonló paraméterekkel bíró ingatlanok lezárult tranzakciója során kialakult árat (és nem a kínálati/hirdetési árat), az értékesítési időpontot, a megközelíthetőséget, a fizikai és szociális infrastrukturális ellátottságot, a finanszírozottsági adottságokat (hitelek, jelzálog), a tulajdonjogi hátteret és a hasznosítási lehetőségeket veszik figyelembe.
Lehetnek kevésbé számszerűsíthető tényezők is, ilyen például az, hogy ha eladók vagyunk és tudjuk, hogy az adott környéken jelentős fejlesztések lesznek, új áruház, szabadidőközpont, iskola, park, elkerülő út lesz mondjuk 3 éven belül vagy ellenkezőleg: kiderül, hogy elmaradnak ezek a beruházások, esetleg lebontanak használaton kívüli ingatlanokat
------------
Az ebben a cikkben megjelölt ingatlan értékek közelítőek, nem helyettesítik a hivatalos értékbecslést és nem képezhetik semmilyen jogügylet alapját. Az értékek megjelölésénél és az értékmódosító tényezőknél az értékbecslési szakma által elfogadott általános szempontokat vettük figyelembe azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes ingatlannal kapcsolatban felmerülhetnek más körülmények is, amelyek befolyásolhatják annak értékét.
A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat összes cikkét itt olvashatja.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
