Mivel a haszonélvezet esetében is elsősorban az ingatlanokkal kapcsolatos vonatkozásokat igyekszünk kidomborítani, így mindjárt a legelején a megszüntetés lehetőségeit vesszük sorra, hiszen ez merül fel a legtöbbször ingatlan eladásakor.
Hogyan lehet megszüntetni a haszonélvezetet?
A haszonélvezet nem szűnik meg automatikusan, pusztán az ingatlan eladásával. A haszonélvezeti jog az ingatlan tulajdonosváltása esetében továbbra is megmaradhat, tehát egy adott ingatlan értékesíthető haszonélvezettel együtt, ez azonban árcsökkentő tényező a gyakorlatban.
Ami fontos, hogy haszonélvezetet csak a haszonélvező beleegyezésével lehet megszüntetni. Ahhoz, hogy egy ingatlan eladásakor a haszonélvezet is megszűnjön, a haszonélvezőknek kvázi eladókként szintén alá kell írniuk az adásvételi szerződést. De mint haszonélvezők, igényt tarthatnak a haszonélvezeti jog ellenértékére. A megszüntetés egy másik módja - amikor nem kerül sor a megszüntetéssel párhuzamosan adásvételre -, amikor egy ügyvéd által készített és ellenjegyzett szerződés kerül aláírásra.
A haszonélvezetet olyannyira komolyan kell venni, hogy azt be is kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, megszüntetés esetén viszont töröltetni kell. Így aztán egy-egy ingatlan adásvételekor a vevő is tisztában lesz azzal, hogy az ingatlan haszonélvezettel terhelt-e vagy sem, ezáltal rákérdezhet arra, hogy a haszonélvezetből adódik-e bármiféle probléma. Ez sajnos néha elő szokott fordulni.
A haszonélvezet, mint személyhez kötött jog, az előbb említetteken túl csak a jogosult halálával fog megszűnni - már amennyiben nem került sor időbeli korlátozására a szerződésben. Ugyanakkor a tulajdonost védi, hogy a haszonélvezetet nem lehet eladni, illetve nem lehet róla végrendelkezni sem (de mint azt később majd említjük: a haszonélvezet gyakorlása más számára átengedhető).
Mint látható, meglehetősen szigorúan szabályozott a megszüntetés lehetősége, kikényszerítésre, kész tények elé állításra nem nagyon van lehetőség a tulajdonos részéről. Ugyanakkor persze a tulajdonos eladhatja az ingatlan a haszonélvezővel együtt, mint azt korábban már említettük.
A haszonélvezet elvonja a tulajdonos egyes jogait
Ha már fennáll egy ingatlanon a haszonélvezet - esetleg haszonélvezettel terhelt ingatlant vásároltunk - akkor tudni kell, hogy a haszonélvezeti jog elvonja a tulajdonos egyes jogait. A haszonélvező az ingatlant ugyanis birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti, mégpedig mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Bármiféle ellenszolgáltatás esetében nem haszonélvezetről beszélünk, hanem adott esetben bérleti jogról. Az ingatlan tulajdonosa csak olyan esetben gyakorolhatja a fentebb említett jogokat, amennyiben a haszonélvező ezekkel a jogokkal nem él. Ha azonban nem él a jogaival a haszonélvező, az még nem jelenti azt, hogy megszűnne a haszonélvezete az ingatlanon.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a haszonélvező akár a lakás tulajdonosa számára is megtilthatja, hogy másnak engedje át használatra a lakást, és ennek érdekében például teljesen jogosan kicseréltetheti a zárakat. Ezzel szemben a haszonélvezőt ilyen tekintetben nem korlátozhatja a tulajdonos, tehát bérbe is adhatja a lakást.
A haszonélvezet átengedése esetében azonban már korlátozza a törvény a haszonélvezőt, hiszen az átengedés tényéről értesítenie kell a tulajdonost, a tulajdonos pedig igényt tarthat azonos feltételek mellett a használatra, és ebben az esetben vele kell megkötnie a szerződést. További korlátozás a haszonélvező számára, hogy semmiféleképpen nem adhatja el az ingatlant, illetve tartozásai miatt a saját vagyonával felel, melybe nem vonhatja bele haszonélvezeti jogait.
Pénzügyi vonatkozások
Amennyiben valaki haszonélvezethez jut egy ingatlanon, akkor - mivel vagyoni értékű jogról van szó - meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket. Az illetéktörvény az illetékkiszabás céljára határoz meg egy számítási módot. Eszerint a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének 1/20 részét kell tekinteni a haszonélvezet egy évi értékének. A további számítás (és ezzel az illetékalap meghatározása) attól függ, hogy határozott vagy határozatlan időre alapított haszonélvezetről van-e szó. A holtig tartó haszonélvezet „értéke”, például, ha a haszonélvező 51-65 év között van, az ingatlan forgalmi értékének 6/20 része.
Emellett figyelembe kell venni, hogy a haszonélvező köteles viselni a terheket, a használattal összefüggő költségeket, illetve a kisebb javítások költségét a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével. A használattal összefüggő költségek közé olyan dolgok tartoznak, mint például a kisebb javítások, festés. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, illetve az ezzel kapcsolatos munkák elvégzése viszont a tulajdonos feladatai közé tartozik. Ilyenek a nagyobb beruházások, például a fűtési rendszer korszerűsítése, szigetelés. Fontos azonban, hogy ezeket a munkákat nem kötelessége a tulajdonosnak elvégezni.
A haszonélvezet szabályait az új Ptk. V. könyvének XXX. fejezete határozza meg, így aki szeretne jobban elmélyedni a témában, nem talált választ a kérdéseire, annak érdemes fellapozni ezt a fejezetet, hiszen mi csak az ingatlanokkal kapcsolatos, legtipikusabb helyzetekkel foglalkoztunk.
0,2 százalék különbség is sokat jelenthet. 
