A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg.
Fűtési rendszer, nyílászárók, akadálymentesítés, fürdőszoba kialakítása, garázs építése – ez csak néhány eleme annak a kifejezetten hosszú listának, amely a támogatható tevékenységeket sorolja. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a lakásfelújítási támogatás igénybe vételének feltételei közt a háztartásban élő, nevelt gyermek mellett lényegében csak az egy éves adótartozás-mentesség, valamint a szintén hasonló időtartamú, érvényes tb-jogviszony léte szerepel – a könnyen teljesíthető kritériumok miatt tehát feltételezhető, hogy ezzel a lehetőséggel tényleg sok család élni fog.
A rendelet megjelenése után megkerestük az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét, a szervezet elnöke, Koji László válaszában úgy fogalmazott, hogy
a lakásfelújítási támogatások elsődlegesen a mikro- és kisvállalkozók piaci lehetőségeit bővítik az ország minden pontján.
Kiemelte, hogy a piac bővülésén túl fontos az építési vállalkozók számára, hogy a felújítási támogatásnak piactisztító hatása is van a kóklerek és a számla nélkül dolgozók irányába.
Az írásos szerződés kötelme, a tételes műszaki tartalom leírása és a pénzek számlán keresztüli mozgása tisztítja a vállalkozói piacot és hozzájárul a verseny egyenlőség javulásához
- tette hozzá.
Koji László szerint a felújítási árakban rövidtávon inflációt meghaladó áremelkedéssel nem kell számolni, az viszont kérdés lehet, hogy a vállalkozói költségek hogyan fognak alakulni, ezt azonban az ÉVOSZ még nem prognosztizálja.
Megérkezett a koronavírus az építőiparba
Az ÉVOSZ elnökének válaszából kiderült, hogy a szakemberek hiánya folyamatos, ráadásul októberre a járványos megbetegedések az építőipart is utolérték, így a kieső dolgozók pótlásával, és a munkák átszervezésével is kell számolni, amely a befejező szak- és szakipari munkáknál késéseket okoz.
Fogy a mozgástér az építőiparban
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége a szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumban úgy fogalmaz, hogy bár a tervező, kivitelező és lebonyolító vállalkozások üzletileg még elfogadható évet zárnak, de a 2021. évre átmenő megbízások összege alacsony, a jövő év vonatkozásában nagy a bizonytalanság, ráadásul az önkormányzatok vonalán gyakorlatilag megszűnt a létesítmények előkészítése, terveztetése.
Az állami megrendeléseknél előrehozott projektek egyelőre hiányoznak, pedig ezekkel lehetne a beruházási ciklus mélységét csökkenteni. Inkább az előkészítések lelassulásával, átütemezések sokasodásával találkoznak a lebonyolító mérnökirodák.
Az ÉVOSZ mindezek alapján szorgalmazza:
- a szennyvíz- és csatornahálózatok fejlesztését, technológiai korszerűsítését, és egy ezt célzó országos program elindítását,
- a városi elavult ivóvízrendszerek rekonstrukcióját, a műszaki okok miatt elfolyó vezetések vízmennyiségek problémájának felszámolását,
- az útépítés területén feltételes közbeszerzési eljárások eredményeként a szerződéskötéseket és a beruhások elindítását,
- az állami és önkormányzati beruházási elgondolások egységes felületen való követését,
- az új építésű lakások 5 százalékos áfa szabályainak mielőbbi közzétételét, mivel szabályozási oldalról is legalább 5 éves előrelátásra van szüksége a lakáspiacnak. A szervezet javasolja, hogy a 2022. december 31-ig jogerős építési engedélyt megkért, illetve egyszerű bejelentést megtett lakásépítések 5 százalékos áfa mellett legyenek megvalósíthatóak.
- valamint az újlakás-építések engedélyeztetésénél a gyorsított eljárás rendjének bevezetését, a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházási eljárási rendhez hasonlóan.
Az ÉVOSZ egyebek mellett indokoltnak tartja egy komplex lakásgazdálkodási program államilag koordinált kidolgozását is, valamint azt is, hogy a 2021. január elsejétől érvényes épületenergetikai előírások számonkérése a használatbavételi eljárásoknál fél évvel később, 2021. július 1-jétől lépjen hatályba.
A beruházás-lebonyolítás területén tapasztalható fokozott állami szerepvállalással szemben a piac szereplőinek versenyét és erőteljesebb igénybevételét javasoljuk – fogalmazott végül a szakszövetség.
Legalább háromszor is léphet idén az MNB? 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
