Budapestről most éppen kifelé költöznek, házra cserélve a fővárosi lakást. Az elmúlt évek meredek áremelkedése után egy használt budapesti lakás árából az agglomerációban, vagy a külsőbb kerületekben újépítésű házat lehet venni.
Tavaly a megelőző évhez képest két és félszer több építési engedélyt adtak ki. Csak az idei első fél évében újabb 19 ezret, ami 40%-os éves növekmény. A nagyberuházásokban szinte kivétel nélkül többlakásos társasházak, lakóparkok épülnek, míg a magánszemélyek elsősorban családi, iker vagy sorházat építenek. A korábbi években megkezdett nagy ingatlan beruházások átadása ez év második félévére és jövőre tehető. Rengeteg családnál merül tehát fel a kérdés: új építésű ház, vagy lakás legyen a következő otthon?
Döntő tényezők
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a lakás vagy ház között gyakran érzelmi alapon döntenek az emberek, pedig az ár-érték arányt, a rendelkezésre álló összeget és az adott élethelyzetet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az alapos mérlegeléshez a szakértő az alábbiakat javasolja figyelembe venni:
A lakás fenntartása sok esetben olcsóbb a megoszló rezsiterhek miatt. Szintén lehet spórolni a közös homlokzatot, tetőt érintő felújítási munkálatokon. Befektetés szempontjából a lakás előnyösebb, később a kiadás és értékesítés is egyszerűbb. Nagyobb a biztonságérzet a szomszédok közelsége miatt, a közös képviselő segít bizonyos jogi, biztosítási ügyekben. Nagyobb társasházaknál a takarítás, porta, kertgondozás, wellness is rendelkezésre áll. Összességében mindez kicsit kényelmesebb életformát jelent. Ugyanakkor a jelenlegi négyzetméterárak mellett magasabb ára van a lakásoknak, nincs lehetőség a tér továbbépítésre, terjeszkedésre. A szomszédok zavaróak is lehetnek, a nagyobb felújítások elvégzése pedig mindig egy sokszereplős megállapodás kérdése. Nehezebb a parkolási helyzet is, és állatot tartani sem könnyű a lakásokban.
A családi házak jobb ár-érték arányúak, nem kis részben a kapcsolódó kertnek, teleknek köszönhetően, ami a gyermekek, kisállatok, járművek miatt is jóval előnyösebb. A szomszédság általában kevésbé zavaró, a különböző fejlesztésekről, felújításokról sem kell egyezkedni a többi lakóval. Könnyebb terjeszkedni, hozzáépíteni, tetőteret beépíteni. Ugyanakkor a ház körüli tevékenységek folyamatosak, egy ház soha nincs kész. Az agglomeráció esetében nehezebb a közlekedés, messzebb vannak a fontosabb szolgáltatóegységek. Nem megfelelő épületgépészet esetén nagy a fenntartási költség, és egy ház a későbbi kiadás vagy eladás szempontjából rosszabb befektetési lehetőségnek számít.
Ide költöznek a fővárosból
Budapesten tavaly, 9 év óta először több kiköltöző volt, mint beköltöző. Az urbanizáció megtorpanása az építkezésösztönző intézkedéseken kívül a meredeken emelkedő fővárosi négyzetméteráraknak is köszönhető. Egyre inkább megfigyelhető tendencia, hogy sok család vág bele passzívház vagy különlegesen energiatakarékos épület felhúzásába, amely nem csak a rezsiköltség megtakarítás miatt hasznos, hanem egy új életformát is jelent. A legnépszerűbb célpontok a jól megközelíthető, nagyobb agglomerációs települések: Érd, Szigetszentmiklós, Dunakeszi. A naponta ingázók számára a még kedvezőbb ár és az egyre bővülő és korszerűbb tömegközlekedés miatt Ócsa, Dabas, Pécel és Monor is vonzó célpont lehet, itt már 150-200 ezer forintos négyzetméteráron lehet jó minőségű családi házat találni - derül ki az OTP Ingatlanpont kínálatából.
Nincs valódi iránya a kereskedésnek. 
