Egy nagyvárosnyi magyar él már ausztriai munkából

Ausztria, Lizumerhütte, Wikimedia Commons

A osztrák társadalombiztosítási adatok szerint júniusban 80 194 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ami 4814 fővel több, mint egy hónappal korábban. Egyben ez a legnagyobb növekedés az összes, a statisztikában szereplő ország között: a szlovákok követnek bennünket mintegy 1900 fővel, a németek 1700, a román állampolgárok 1600 fő körüli növekedést értek el.

Sőt még ha az összes volt jugoszláv utódállamot egybeszámoljuk, akkor is csak 3100 fős növekedést tudnak felmutatni. Az összes alkalmazott száma az országban 36 ezer fővel nőtt, ennek kicsivel több, mint a fele volt külföldi. Így azt mondhatjuk, hogy bár a külföldiek sok, valójában egyre több munkahelyet szereznek meg, de a helyiek foglalkoztatása is bővül.

Ha az előző év azonos hónapjához képest mérjük, akkor is csúcstartók vagyunk: 6941 fővel nőtt a magyar dolgozók száma, utánunk a románok jönnek 4200, majd a szerbek 3400 fővel. Ami az összlétszámot illeti, miután korábban leköröztük a törököket, már csak a németek vannak előttünk 96 ezer fős létszámmal.

Ázsiából 922, Afrikából 277 személy talált munkát júniusban, a két kontinens együttes növekedése és részesedése is alacsonyabb, mint a magyaroké, év/év alapon is. Ki lehet jelenteni, hogy jóval több magyar talált munkát Ausztriában, mint menekült.

Ha a nem dolgozó családtagokat is belevesszük – tételezzük fel, hogy minden Ausztriában dolgozó magyar legalább még egy inaktívat, tehát gyermeket, időset vagy munkanélkülit eltart –, akkor egy Miskolc vagy Szeged népességének (159, illetve 162 ezer ember) megfelelő magyar lakosság él ausztriai munkavállalásból. Ebben pedig még nincsenek is benne a jobbára feketén dolgozó takarítónők, idősgondozók vagy bébiszitterek, akik létszámát csak becsülni lehet.

Mely tartományokban dolgoznak magyarok? Főleg olyan helyeken, ahová ingázni lehet. Bécsben és Alsó-Ausztriában mintegy 15-15 ezer, Burgenlandban 16 ezer a számuk, Felső-Ausztriában és Stájerországban 8-9 ezer közötti. A legkevesebben Karintiában és a távoli Vorarlbergben voltak, 2600, illetve 2200 fő.