MTI Fotó: Balaton József

A nagy bérháború 2016-ban indult, amikorra szinte már elviselhetetlen szintre erősödött a munkaerőhiány. A boltos cégeknek is jókora béremeléseket kellett adniuk a dolgozóiknak. 2017-ben tovább nőtt a munkaerőhiány, ugyanakkor belépett a minimálbér emelésének első üteme. Előbbi a nagyáruházakat, utóbbi a kisboltokat tolta előre a béremelésekben. A legnagyobb boltos láncok 2017-ben kényszerültek a legnagyobb mértékű béremelésre, nagyobb részt a munkaerő hiánya miatt.

A létszámkategóriák alapján összesített friss statisztikai adatok megerősítik azt, ami a céges információkból kiolvasható. A boltos világban a diszkontok adják a legtöbb bért a fizikai dolgozóknak, az Aldi, a Lidl és a Penny. A három cégnél a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresetének átlaga 257 ezer forint volt 2018 februárjában. Őket az Auchan, Spar, Tesco csoport követi, a 2018-as adatok szerint átlag 20 ezer forint elmaradással. (Nekik egyébként nagyobbat kellett a béremelésben lépnie, mivel több volt az elmaradása a boltos bértophoz képest.)

A legkisebbek, a 10 főnél kisebb boltokban nagy a lemaradás, hiszen ott csak 178 ezer forint volt a legutóbbi adatok szerint a havi bruttó átlagkereset. Ez 79 ezer forinttal kevesebb a legjobban fizető diszkontokénál. Ez az olló egyébként 2017-ben 85 ezer forint volt, 2016-ban pedig 71 ezer forint, ami azt jelenti, hogy az elmúlt három esztendőben nőtt a kisboltok és a legjobban fizetők között a bérkülönbség a fizikai dolgozók körében (eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok).

Egyébként a három legnagyobb boltos foglalkoztatónál, az Auchannál, a Sparnál és a Tescónál annyian dolgoznak, mint az 5-9 fős boltokban, mintegy 26-28 ezer dolgozó - írja a blokkk.com.