A magyar dolgozóknak kevesebb mint a fele nyilatkozott úgy, hogy a vállalat, ahol dolgozik minden technikai feltételt biztosít az otthoni munkavégzéshez, az úgynevezett home office-hoz - derül ki a Randstad Workmonitor munkavállalói attitűdöket vizsgáló, 33 országra kiterjedő, negyedévente végzett felmérésből, ami figyelemmel kíséri a globális és helyi munkaerőpiaci trendeket is.
| Mit jelent pontosan a rugalmas munkaidő? A témával ebben a korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk. |
Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre.
Világszerte még mindig hagyományos munkarendben, irodában dolgozik a munkavállalók 68 százaléka, ugyanakkor a dolgozók 44 százaléka úgy vélte, hogy kezdenek elterjedni a rugalmas lehetőségek a munkavégzés helyét és az időbeosztást tekintve is. A rugalmas munkarend kialakításában India és Kína járnak az élen.
Le vagyunk maradva
Szokody Ágnest, a Randstad Hungary marketing menedzsere szerint Magyarország kicsit le van maradva, itt ugyanis a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munkarendben, és mindössze 30 százalékuk tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába. Ugyanakkor megjegyezte, elhelyezkedéskor különösen a Z-generációnak fontos szempont, hogy a kiszemelt vállalatnál van-e lehetőség rugalmas munkavégzésre.
A régióban Ausztria áll az élen, ott minden második megkérdezett dolgozik távolról, illetve rugalmas időbeosztásban, míg Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan kevesebb mint a dolgozók egyharmada.
Miért előnyös?
A felmérés szerint a munkavállalók támogatják a rugalmas munkavégzést, mert úgy vélik, hogy az hozzájárul a munka és magánélet egyensúlyának biztosításához, növeli a munka hatékonyságát, a kreativitást és az elégedettséget is. Szokody Ágnes rámutatott, hogy mindez a vállalatok számára is előnyt jelent, hiszen a motivált alkalmazottak jobban megbecsülik a munkájukat, és így a fluktuáció is csökkenthető.
A Remtech űripari gyártóközpont hétfői bokrétaavató ünnepségén a nemzetgazdasági miniszteren túl az Európai Űrügynökség (ESA) is képviseltette magát. 
