Hirdetés

Mi az a rugalmas munkaidő? Akkor dolgozunk, amikor akarunk?

Valkai Nikoletta, 2016. december 21., 16:12

Valószínűleg mindenkinek jutott már legalább egyszer az eszébe, hogy sokszor teljesen felesleges egyhuzamban 8 órát a munkahelyen tölteni. Szerencsére egyre több munkáltató dönt úgy, hogy rugalmas munkaidőt engedélyez dolgozóinak. Így nem csak költségeket lehet csökkenteni, de az alkalmazottak is motiváltabbak lesznek azáltal, hogy befolyásuk van a munkaidejükre, és amellyel nemcsak a munkavégzés válhat hatékonyabbá, de mindebből a cég is profitálhat.

Mit jelent is jelent a rugalmas munkaidő?

Rugalmas munkaidő jelenthet egyrészt távmunkát, de lehet rugalmas munkarendben végzett irodai munka is. Utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidőnek csak egy részét osztja be a munkavállalónak, a fennmaradó órákról a dolgozó rendelkezhet. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogyha valaki heti 40 órában dolgozik, de ebből csak a felét, 20 órát kell a munkahelyén lennie (ezt hivatalosan törzsidőnek hívják), a másik 20 órát (ezt peremidőnek nevezik) akkor és úgy dolgozza le, ahogy azt ő szeretné. Gyakran ugyanakkor kikötésként szerepel, hogy a fennmaradó munkaórát bizonyos időben, például hétköznap reggel 8 és este 8 óra között kell elvégeznie. Mindezt természetesen írásba ajánlatos rögzíteni. Hiszen nem mindegy, hogy hogyan szabályozzuk a rugalmas munkaidőt, ugyanis egy rossz struktúrával sok szükségtelen kiadás jelentkezhet, legyen az akár feleslegesen kifizetett pótlék, vagy esetleg munkaügyi bírság.

Hirdetés

Ha nincs szem előtt, nem dolgozik?

Magyarországon egyelőre lassan terjednek az ilyen atipikus foglalkoztatási formák, ami egyben azt is jelenti, hogy a cégek, illetve a munkavállalók nagy része nem tudja kihasználni az ezek bevezetésével járó előnyöket. Bár ezek az előnyök eltérőek lehetnek, a munkáltatói és a munkavállalói oldalon, nézzük meg, melyek azok a pozitívumok, amelyek leggyakrabban fogalmazódnak meg elvárásként ennél a foglalkoztatási formánál.

Ma már szinte mindegy, hogy az irodában vagy azon kívül végzi a feladatait a munkavállaló. Akár az otthoni számítógéppel, egy kávézóban egy laptoppal és okostelefon segítségével lényegében bárhonnan lehet dolgozni. Ezek az eszközök is nagyfokú rugalmasságot adnak a munkaidő felhasználására. Hiszen a munkáltató eltérően oszthatja be a munkavállaló munkaidejét, de a rugalmas foglalkozatással a munka intenzívebb időszakokban hosszabb napi munkaidőt és kevesebb pihenőnapot tervezve, kevésbé intenzív időszakokban pedig több szabadidőt adva alakíthatja beosztását a munkavállaló. Nem mindig tudunk egyenletesen dolgozni, vannak napszakok, órák, amikor kevésbé tudunk koncentrálni a feladatra, de vannak időszakok, amelyekben sokkal hatékonyabbak tudunk lenni. Saját magunkat ismerve pedig ezt a rugalmas munkaidővel jól tudjuk szabályozni.

Nem beszélve arról, hogy a kötött munkaidő és egy szigorú munkáltató esetén nem kis fejtörést okozhat a privát elintéznivalók szervezése, és akkor még ott vannak azok az ügyek, amelyeket képtelenség munkaidőn kívül elintézni: a kábeltévé- a mosógépszerelő természetesen csak munkaidőben tud eljönni hozzánk.

Jót tesz az egészségnek

Nemcsak hatékonyságunkat tudjuk növelni azzal, hogy rugalmas beosztásban dolgozunk,  de egészségügyi előnyökkel jár, ha valaki ráhatással bír műszakbeosztására vagy például részmunkaidőben dolgozik. Ilyen előnyök az alacsonyabb vérnyomás, lassabb szívritmus, jobb minőségű alvás és kevesebb napközbeni fáradtság.

Miért éri meg a munkáltatónak?

Amit mindenképpen figyelembe kell venni ennél a foglalkoztatási formánál az, hogy sajnos nem minden munkakörben lehet megoldás a rugalmas munkaidő. Másrészt a cégeknek mindig saját profiljukhoz kell kialakítaniuk a rugalmas munkavégzés feltételeit, ami biztos, hogy okozhat nehézségeket, ha egyes munkatársak, a közvetlen ellenőrzés nélkül végzik el a feladataikat. Ugyanakkor munkáltatói oldalról nézve is számtalan előnnyel jár a rugalmas munkaidő. Sok esetben olcsóbb megoldás is lehet a vállalatnak, ha alkalmazottja nem az irodában, hanem távol végzi a munkát.  Csökkennek a költségek, akár a munkabérek, akár az egyéb költségek (irodabérlés, közüzemi számlák) esetében. Kevesebb lehet a hiányzás, a megbetegedés, a dolgozó elkötelezettebb munkaerő lesz, de a cég megítélése is sokat javulhat.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Sosem dolgozott még ennyi magyar Ausztriában - miért őrjöng Szijjártó?

Sosem dolgozott még ennyi magyar Ausztriában - miért őrjöng Szijjártó?

Megint mozgalmas hetünk volt, itthon és külföldön is történtek az események. Legújabb videónkban összegyűjtöttük a hét legizgalmasabb a híreit, kiderült, hogy mi akasztotta ki a külgazdasági és külügyminisztert, illetve milyen őrült ötlettel állt elő Venezuela elnöke.

További cikkek

Heti várható események, adatok

  • február 19
    február 20
    MOL - 2017 Q4
    KSH: Keresetek - 2017. január–december
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 40 mrdFt
    ZEW index - február
    ZEW index - február
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - február
    {{US}} Walmart Stores - 2018 Q4
    február 21
    Magyar Telekom - 2017 Q4
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének január végi helyzetéről
    ÁKK: 2025/B államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Feldolgozóipari BMI - február
    Szolgáltóipari BMI - február
    Feldolgozóipari BMI - február
    Szolgáltóipari BMI - február
    OMV - 2017 Q4
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - január
    Fed jegyzőkönyv
    február 22
    KSH: Kiskereskedelem - 2017. december
    GDP (év/év, előzetes) - Q4
    IFO üzleti hangulatindex - február
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    február 23
    KSH: Lakásépítések, építési engedélyek - 2017. I–IV. negyedév

    GDP (év/év, munkanaphatással igazított) - Q4
    Fogyasztói árindex (végleges) - január

Szavazás

Ön fektetne pénzt bitcoinba vagy más kriptodevizába?