A négynapos munkahét nem egy mai történet, először 1950-ben vetette fel az amerikai munkások szakszervezete, de akkor ez az ötlet nem talált népszerűségre. Pedig ma az látszik, hogy rendszeresen akár negyven óra felett dolgozunk, még akkor is, ha a fizetésünk és a juttatásaink csökkennek.
Megállítaná a népességcsökkenést?
A rövidebb munkahét vagy a rugalmas nap nagyon komoly előnyökkel járna a dolgozóknak és a cégeknek is, legyen itt szó például a szabadidő növeléséről, vagy éppen a kisgyerekes szülők életének megkönnyítéséről. Sok cég veszít el egyébként kiváló női dolgozókat azért, mert egy családba megérkezik egy vagy több kisbaba, ez akár 3-4 éves kiesést is jelenthet az anya karrierjében. Ha viszont a kisgyerekes szülők négynapos munkahetekben dolgoznának, a gyerekek elhelyezését három napra egy héten sokkal könnyebb lenne megoldani, mint akár öt vagy hat napra, ezáltal a fiatal anyukák sokkal korábban vissza tudnának lépni a munkaerőpiacra.
De nemcsak a nőknek jön be a négynapos munkahét, például 2008-ban Utah államban vezették be a rövidebb munkaidőt, amitől jócskán megnőtt a dolgozók lelkesedése, ráadásul sokkal hatékonyabban is teljesítették feladataikat.
A szakértők szerint ez alapvetően azzal magyarázható, hogyha kevesebb idő alatt kell ugyanannyi munkát elvégezni, akkor sokkal hatékonyabbá válnak a beosztottak, ráadásul a hosszabb hétvége ígérete egy folyamatos motivációt jelent, és senkinek sem marad ideje arra, hogy az asztalánál ülve elmélkedjen arról, hogy mennyire nincs kedve most dolgozni.
Négy nap? Miért nem rögtön három?
Carlos Slim még korábban egy, a Bloombergnek adott interjújában beszélt arról, hogy a technológiai fejlődés eddig mindig ahhoz vezetett, hogy az embereknek kevesebbet kellett dolgoznia. Mint mondta, miután az emberek egyre tovább élnek, később fejezik be a munkát, ezért a munkanélküliség is egyre nagyobb gondot jelent.
A mexikói milliárdos ezt a problémát azzal oldaná meg, hogy az emberek hetente csak három napot dolgoznak, helyet adva a következő generációknak is. Ez egyrészt az életminőségen is javítana, másrészt a szolgáltatószektor teljesítményének is jót tenne, mivel az embereknek több ideje lenne utazni, kikapcsolódni, szórakozni járni, vagy éppen vásárolgatni. Ráadásul az extra napokat továbbképzésekre is fel lehetne használni, növelve ezzel a munkaerő képzettségét.
A cégek is meg tudják oldani
Felmerül a kérdés, hogy mennyire éri ez meg a cégeknek. Slim a Telmex egyik gyárát hozta például, ahol a nyugdíjas korba kerülő, de jól kiképzett munkásoknak felajánlották, hogy a korábbi fizetésükért cserébe dolgozzanak három napot hetente, és csak később menjenek el nyugdíjba. Ezt az ajánlatot körülbelül negyven százalékuk fogadta el.
Így nyilván lerövidülnek a boldog nyugdíjas évek is, de ha úgy nézzük, a történelem folyamán folyamatosan egyre kevesebbet dolgoztak az emberek, a korábbi 72 órához képest a legtöbben ma már csak 40 órát dolgozunk. És mennyivel praktikusabb az, ha hetente ötször napi 5-6 óra munka helyett inkább helyet adunk a munkanélkülieknek is. Ráadásul ez a dupla foglalkoztatásra is lehetőséget adna, mivel akár mindenkinek lehetne egy hétfőtől szerdáig és egy csütörtöktől szombatig tartó munkája is.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
