Az osztrák társadalombiztosítottak szervezete (Hauptverband) adatai alapján novemberben 69 059 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ami 428 fős csökkenés az egy hónappal korábbi állapothoz képest. Egy évvel korábban azonban mintegy 6500 fővel kevesebb magyar dolgozott a szomszédos országban, ami azt jelenti, hogy inkább csak az őszi szezonális visszaesésről van szó, nem valamiféle trendfordulóról.
A román állampolgárok létszáma 1142, a lengyeleké 548 fővel csökkent, a szlovákok, szlovének, csehek száma viszont valamivel a magyaroké alatti mértékben esett vissza. A volt Jugoszlávia összes területét egybe számolva mintegy 1500 fővel csökkent a létszámuk, de ezen belül például a szerveké nőtt. A törököké is csökkent kissé, a németeké viszont nőtt. (Főleg kelet-németek szoktak Ausztriában dolgozni.)
Az összes foglalkoztatott száma 9400, a külföldieké 2960 fővel esett vissza, ez azt jelenti, hogy ismét nőtt valamelyest a külföldiek aránya a dolgozók között.
A menekültként az idén sok figyelmet kapott koszovóiak vagy montenegróiak létszáma nem igazán jelentős, most sem nőtt túlságosan. Ázsiából 28 700 dolgozót tartottak nyilván, csak mintegy 170 fővel többet, mint egy hónappal korábban. Nyilván ide tartozik Szíria, Afganisztán, Irak, Pakisztán is, ahonnét a menekültek többsége érkezett.
Ez arra utal, hogy ha kértek is Ausztriában menedékjogot menekültek, munkát vállalni még nem tudtak. Korábbi információk szerint vannak, akik éveket várnak erre a lehetőségre, ezért is akar csak nagyon kevés menekült ebben az országban letelepedni.
Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán tette közzé kételyeit Orbán Balázs disszertációja kapcsán. 
