Az új Ptk. rendelkezéseit alapvetően a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jognyilatkozatokra – így például szerződésekre – kell alkalmazni, tehát a 2014. március 15-ét megelőzően már fennálló jogviszonyokra a régi Ptk. lesz irányadó - mondta Szarvas Júlia, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje. Egyes esetekben azonban ésszerűtlen lenne, ha továbbra is a régi Ptk.-t kellene alkalmazni. Erre tekintettel az általános szabály alól jelentős számú kivételt ír elő az új Ptk. hatályba lépésével összefüggő törvény - tette hozzá.
Mi lesz a szerződésekkel?
A már létező szerződésekre a korábbi szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha azok alapján az új Ptk. hatálybalépését követően tesznek a felek jognyilatkozatot, illetve keletkeznek újabb kötelmek. Ennek megfelelően egy március 15-e megkötött szerződést a felek a régi Ptk. szabályai alapján módosíthatnak a jövőben is, de ugyanígy a régi Ptk. lesz irányadó arra az esetre, ha már korábban előszerződést kötöttek a felek, a tényleges szerződést pedig csak március 15-e után véglegesítik.
A szerződő felek megállapodhatnak ugyanakkor abban, hogy a korábbi szerződésüket az új Ptk. alá helyezik, ezt azonban csak a szerződés egészére lehet megtenni - mondta Szarvas Júlia. Nem fordulhat elő tehát olyan helyzet, amikor a szerződés egyes részeire a régi, más részeire pedig az új kódex irányadó. Egyes esetekben az új Ptk. megengedőbb a korábbi szabályokhoz képest, így például a súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegésért való felelősséget most már korlátozhatják vagy kizárhatják a felek. Érdemes tehát a vállalkozásoknak áttekinteniük az egyes szerződéseiket, hogy melyeknél járhat előnnyel az új Ptk.-ra való áttérés - javasolta az ügyvéd.
Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség
Az új Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyhez fűződő jogok megsértésére vonatkozó rendelkezéseit a március 15-ét követően tanúsított jogsértő magatartásokra kell alkalmazni. Itt egyértelmű a szabály, hiszen nincs a felek között sem szerződés, sem más olyan jogviszony, amely a régi Polgári Törvénykönyvhöz kötné őket.
Előfordulhat azonban, hogy a jogsértő magatartást folyamatosan tanúsítják, például egy környezetszennyező tevékenységet 2014. március 15-ét megelőzően kezdenek meg és ezt követően is folytatnak. Ez esetben a régi jogszabályokat kell alkalmazni a kárfelelősség megállapítása során, valamint a megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre - mondta az ügyvéd.
Dologi jog
Az új Ptk. dologi jogi - így különösen tulajdonjogi - rendelkezéseit alapvetően a március 15-én már fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatosan is alkalmazni kell, ha ezután keletkezett valamilyen tény, vagy tettek meg bármely jognyilatkozatot (pl. ezt követően kötöttek ingatlan-adásvételi szerződést).
Az általános szabályhoz képest azonban számos kivételt is felsorol a törvény, ezek közé tartozik többek között a zálogjog. Az új Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezéseit ugyanis csak arra a zálogjogra kell alkalmazni, amelyet március 15-ét után kötött zálogszerződéssel alapítanak, illetve amely törvényes zálogjogként az új Ptk. hatálybalépését követően keletkezik - mondta az ügyvéd.
Jogi személyekre vonatkozó rendelkezések
A március 15-én már nyilvántartott jogi személyek, ideértve valamennyi gazdasági társaságot, az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosításuk során, de legkésőbb 2015. március 15-éig kötelesek gondoskodni arról, hogy létesítő okiratuk összhangban legyen az új Ptk. rendelkezéseivel. Korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok esetén a végső határidő 2016. március 15-e.
Azaz, ha egy már bejegyzett gazdasági társaság bármilyen okból módosítja a jövőben a társasági szerződését, ezzel egyidejűleg át kell térnie az új Ptk. gazdasági társaságokra irányadó szabályaira is.A fentiektől eltérő, speciális szabály vonatkozik a 3 millió forint alatti törzstőkével rendelkező kft-kre.
Az új Ptk. 500 ezer forintról 3 millió forintra emelte a kft-k minimális tőkekövetelményét. A törzstőke megemelésére 2016. március 15-ig van idejük az új Ptk. szerinti minimum törzstőkét el nem érő kft-knek. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy tőkeemelés nélkül ezen társaságok működésére a 2014. március 14-én hatályos Társasági Törvény lesz irányadó. Amennyiben az érintett cégek szeretnének élni az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó diszpozitív, tehát eltérést engedő szabályaival – például szeretnének ügyvezető testületet kialakítani –, érdemes lehet megfontolni a 2016. március 15-ét megelőző tőkeemelést és így az áttérést az új kódex előírásaira.
Telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnök kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel csütörtökön. 
