Az elektronikus fizetési meghagyási rendszer a közműszolgáltatók, telekommunikációs cégek és parkolási társaságok körében a legkedveltebb eszköz, a körbetartozásoktól szenvedő kis- és középvállalkozások még nem fedezték fel maguknak, bár akadt már tavaly egy-két cég, amely milliárdokat akart behajtani ilyen formában. Ez a szint viszont már a rendszert működtető közjegyzőknek is túlzás volt, ezért március közepétől javaslatukra limit lép életbe, ami 400 millió forint lesz.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerében a tavaly nyár eleji indulás óta több mint 700 ezer fizetési meghagyásos eljárást (fmh) kezdeményeztek, és ezek kapcsán minden ötödik ügyben indult végrehajtás, vagyis az adósok többsége nem mond ellent, inkább önként teljesít. Az eljárásokat továbbra is nagyrészt közüzemi szolgáltatók, telekommunikációs vállalatok és parkolási társaságok indítják – tájékoztatta Gazdaság.hu hírügynökséget Tóth Ádám.
Tartozások 2 ezertől 15 milliárd forintig
A MOKK elnöke hozzátette: az átlagos tartozás 15 és 30 ezer forint között mozog, de jellemzően elenyésző összegekre is kérik, akár már 2 ezer forintra. Ez megfelel a jogalkotói szándéknak, hiszen a cél a közjegyzői fizetési meghagyásos rendszerrel az volt, hogy kis összegű pénzkövetelésekkel ne terheljék a bíróságokat.
Az eddigi csúcs egyébként 15 milliárd forintos követelés, de volt példa 1 milliárdosra is. A jogszabályok szerint tavaly még volt lehetőség akár ilyen nagy összegre is fizetési meghagyást kérni, mert a törvény nem szabott meg felső határt, csak a közjegyzőnek fizetendő díjra, ami jelenleg 300 ezer forint. Ezek a rekord összegek ugyanakkor már meghaladták a közjegyzők által vállalható felelősség szintjét a kamara szerint, ezért az igazságügyi tárca javaslatukra felső plafont határozott meg: 400 millió forint lesz a határ, és a szabályozás március 15-én lép hatályba.
A körbetartozással bajlódó kis- és középvállalkozások továbbra sem fedezték fel tehát az elektronikus fizetési meghagyást, de a MOKK elnöke szerint népszerű lesz a körükben is, amint ismertebbé válik az új eljárás, mert gyorsabb az ügyintézési határidő és az alacsonyabbak a költségek, mint a peres eljárás esetében.
Szenvednek a postával
A rendszer megbízhatóan és gyorsan működik, egyetlen lassító tényező van a folyamatban: a posta. A közjegyzőknek rengeteg kézbesítési problémával kell megküzdeniük, a tértivevényeknek az esetek 5 százalékában nyoma vész, ilyenkor a posta költségét újra ki kell fizetni. Gyakran előfordul az is, hogy nem a címzett, hanem helyette valaki más veszi át a levelet, így nem érvényes a meghagyás. A közjegyzők részéről ezért nagy lenne az igény egy alternatív postai szolgáltatóra, amely nagyobb pontossággal vállalná az iratok kézbesítését.
Hogyan működik?
A fizetési meghagyáshoz jogi személyeknek, illetve az azzal megbízott ügyvédeknek, jogtanácsosoknak elektronikusan kell benyújtani egy kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához, amit a rendszer automatikusan kioszt egy közjegyzőnek. Nem szűnt meg a papíralapú fizetési meghagyási kérelem sem, a magánszemélyek postázhatják, vagy jegyzőkönyvbe mondhatják bármelyik közjegyzőnél. Egymillió forintot nem meghaladó lejárt követelés esetében kizárólag a közjegyzőkön keresztül lehet intézni a fizetési meghagyást, más esetben a peres eljárás is választható - írja a Gazdaság.hu.
A közjegyzők a kérelem jogosságát nem vizsgálják, három napon belül – papíralapú, vagy szóbeli bejelentésnél 15 napon belül - kibocsátják a fizetési meghagyást. Amennyiben a címzett átveszi az erről szóló tértivevényes levelet, tizenöt napja marad arra, hogy ellentmondjon - ilyen esetben az ügy átalakul perré. Amennyiben nem érkezik reakció, a fizetési meghagyás 3-4 héten belül jogerőre emelkedik, és a közjegyzők végrehajtási záradékkal látják el, így az ügyfél olyan okiratot kap, amihez korábban hosszú hónapokig, vagy évekig elhúzódó perek végén juthatott hozzá: feljogosítja a végrehajtót a jóváhagyott követelés érvényesítésére.
A csehek uniós segítségért folyamodnak a Szabad Európa Rádióhoz Trump döntése után. 
