BUX
32 265.92
-1.00%
-326.00
OTP
9 100.00
+3.23%
+285.00
MOL
1 885.00
-5.75%
-115.00
RICHTER
6 085.00
-2.01%
-125.00
MTELEKOM
355.00
+0.00%
+0.00
 
KKV
2013. június 13. 07:44

Július 1-jétől újabb eszközzel védekezhetnek az indokolatlanul vitatott teljesítésekből adódó késedelmes fizetés ellen a hazai építőipari vállalkozások - hívta fel rá a figyelmet a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda a Privátbankár figyelmét.

Az iparági lánctartozások visszaszorítását megcélzó törvénymódosítások kapcsán létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) kérelemre a legtöbb építési szerződéshez kapcsolódó teljesítést ellenőrizheti – és legfeljebb 60 nap alatt – a bíróság által is elfogadott szakvéleményt is kiállít. A lánctartozások felszámolásában stratégiai szerepet szán a jogalkotó ennek a szervezetnek, mely július 1-étől működik.

Az iparági teljesítések véleményezésére felállított testület feladata, hogy az építési szerződésekből eredő vitákban a megrendelő, tervező, alvállalkozó, vagy kivitelező megbízására – a bíróság által is elfogadható – szakértői véleményt adjon, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadását vitatják, vagy kiadásra került ugyan, de kifizetés nem történt.  A testület véleménye akkor is kérhető, ha az érintett fél a szakvéleménnyel a szerződést biztosító mellékkötelezettség (bankgarancia, zálogjog, kezesség) érvényesítését szeretné elérni.



Az idő pénz

A TSZSZ lényege, hogy a kifizetések miatt induló bírósági eljárások idejét drasztikusan lecsökkenti. Ezek gyakran évekig is elhúzódhattak eddig, a pénzükre váró alvállalkozók többsége pedig a bírósági eljárás ideje alatt kénytelen volt lehúzni a rolót. A szakértői szerv abban segít, hogy ezek a problémás esetek 3-4 hónap alatt megoldódjanak.

A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása óta eltelt években az építőipar a legkockázatosabb hazai szektorrá vált. Nem meglepő tehát, hogy az építési ügyekkel kapcsolatos magyar jogszabályok a következő hónapokban jelentős változtatásokon mennek keresztül, és a módosítások egy része az építőipari lánctartozások kialakulását kívánja megelőzni – mondja dr. Balázs Tamás, a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda vezető partnere.

2012 utolsó negyedévében a hazai építőiparban 782 felszámolást és 536 végelszámolást tettek közzé a cégbíróságok. 2012 novemberében például rekordszámú, 707 fizetésképtelenségi eljárást produkált az iparág, éves szinten pedig összesen 5268 építőipari vállalkozás fejezte be a tevékenységét végleg.  A tendencia idén sem változott sokat, hiszen 2013 januárjában is 428 építőipari vállalkozás szűnt meg és a szektorra továbbra is jellemző a nemfizetések és a gyűrűző nemfizetési láncok kialakulása.

Balázs Tamás elmondta: a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett, de független szervezetként működik majd, így annak tagjait a kamara nem utasíthatja.

Bevonhatják a rendőrséget is

Építőipar: lassan 6 éve krízisben az ágazat

Ha a TSZSZ-hez benyújtott kérelem megfelel a jogszabályban foglaltaknak, akkor a testület az eljárást nem utasíthatja vissza, a nevében elkészülő szakvéleményt pedig egy szakmai felelősséget is vállaló, háromtagú szakértői tanács adja, amelynek összetételéről a jogszabály a konkrét ügyben szükséges szakértelem figyelembevételével rendelkezik.

A TSZSZ a szükséges vizsgálatokat a kivitelezés helyszínén végzi el, és erről jegyzőkönyvet is felvesz. A vizsgálat során a szakértői tanács beléphet a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlanba – ennek lehetőségét az ingatlan birtokosa köteles biztosítani. Amennyiben ezt a birtokos nem teszi lehetővé, a TSZSZ a rendőrség közreműködését is kérheti a vizsgálatok megfelelő lefolytatásához.

Igazolás 30 napon belül

Kifejezetten előrelátó módon, a jogszabály azt is kimondja, hogy semmis az a szerződéses kikötés, amely a TSZSZ eljárását korlátozza, kizárja, vagy a vizsgálat kezdeményezését negatív jogkövetkezményhez fűzi. Ilyen módon tehát nem lehetséges megkerülni vagy lassítani az eljárást – tette hozzá Balázs Tamás.

A vizsgálat befejeztével a TSZSZ olyan szakvéleményt állít ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése milyen összegben indokolt. A szakvélemény tartalmát ugyancsak a törvény határozza meg. Fontos szabály, hogy a TSZSZ a szakvéleményt a kérelem beérkezésétől kezdve 30 napon belül kiállítja, hacsak hiánypótlásra nem volt szükség, mert akkor a határidő számítása a hiánypótlás időtartamával meghosszabbodik.
A testület vezetője ezt legfeljebb egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbíthatja, de csak akkor, ha ezt az ügy különös bonyolultsága indokolja.

A végleges tényállás megállapítására ugyanakkor változatlanul a bíróságon kerül sor: az érdekelt fél a keresetet a szakvélemény kézhezvételétől számított 60 napon belül indíthatja meg. A TSZSZ szakvéleményének rendeltetése az, hogy a perben azonnal rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság az ítéletét alapíthatja.



Könnyebben juthatnak a pénzükhöz

A szakértők szerint a jogalkotók célja az volt, hogy felgyorsítsák és támogassák a szerződéses teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését. A kapcsolódó Ptk. módosítás alapján ugyanis a fél kérésére a bíróság maximum 400 millió forintig ideiglenes intézkedést rendel el a kereseti kérelemben vagy a viszontkeresetben foglalt követelés vonatkozásában, ha a TSZSZ szakvéleménye szerint teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a követelés a már teljesített tervezési, építési, és kivitelezési munkák szerződés szerinti ellenértékével megegyezik.

llyen kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése esetére rendelkezik olyan biztosítással, vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott olyan bankgaranciával, amely a követelés összegének visszatérítésére alkalmas.

A szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó szakvéleményhez kapcsolódóan ugyancsak fontos, hogy ha a TSZSZ szerint annak teljesítése nem indokolt, a bankgarancia, a zálogjog, és a kezes helytállása sem követelhető.

A legnagyobb visszatartó erőt valószínűleg majd az jelenti, hogy azok a vállalkozók, akik nem fizetnek a jogerős bírósági döntés után sem (erre 6 napjuk lesz), azokat 5 évre törölhetik a kamarai nyilvántartásból.

A szakértői szerv júliustól áll fel, a lánctartozások felszámolását célzó - még márciusban elfogadott - jogszabálycsomag 2014. január 1-jétől lép hatályba. Fontos újítás lesz az októbertől bevezetésre kerülő építési napló illetve meghatározásra kerül az ún. "minimum rezsidíj" is, így elkerülhető válik, hogy a munkákat áron alul vállalják el a vállalkozók.

KKV Új színtér a startupoknak - a következő állomás a tőzsde?
Privátbankár.hu | 2020. április 1. 15:12
Elindult Magyarország első virtuális tőkebefektetési piactere, amely kifejezetten azoknak az innovatív magyar startupoknak és cégeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget, amelyek megoldást kínálnak a koronavírus-járvány okozta helyzetre, és segíthetik az ország gazdaságának újraindítását.  
KKV Pénzügyi intézkedéscsomagot javasol a BKIK elnöke
Privátbankár.hu | 2020. március 25. 10:37
Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a Kormánynak a kamara szakértőkből álló munkacsoportja által készített anyaga alapján. A koronavírus-járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó, 6 pontból álló pénzügyi intézkedéscsomagot a kis- és középvállalkozók közvetlen visszajelzései alapján állították össze.
KKV Most lesz vége a tisztességtelen cégeknek – lehet gázszerelőt találni?
Szarvas György | 2020. március 25. 06:04
A katás vállalkozásoknak mindösszesen az egyötödét érintik a kormány gazdaságvédelmi intézkedései, az Iposz azonban tovább bővítené a listát, kiterjesztené az egyéni vállalkozókra is. Mivel a válság az egész szolgáltató szektorra hat, megnéztük, mennyire nehéz víz- vagy gázszerelőt hívni.
KKV Újabb ágazat került bajba a koronavírus miatt
Privátbankár.hu | 2020. március 24. 15:38
Nyílt levelet írt a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete a miniszterelnöknek.
KKV Megrogyaszthatja a home office az irodatakarító cégeket
Privátbankár.hu | 2020. március 23. 19:10
Bajban vannak a takarítócégek, a home office terjedése komoly kihívást jelent a számukra. Egyre több irodaház mondja vissza a szolgáltatást, a megmaradt megrendelők pedig gyakoribb fertőtlenítést kérnek. Közben a nagykereskedések kifogytak a fertőtlenítőszerekből és ami van, azt néha csillagászati áron kínálják.
KKV Az adók és járulékok azonnali csökkentése menthetné meg a vállalkozásokat
Privátbankár.hu | 2020. március 17. 14:04
A koronavírus-járvány gazdasági hatásai ma még nem felmérhetők, de már tisztán látszik, hogy majd minden iparágban jelentős visszaesés várható. Erre az elsődleges vállalatvezetői reakció a gyors költségcsökkentés, amelynek hatására nem csupán külföldön, de immár Magyarországon is jelentős elbocsátási hullám vette kezdetét.
KKV Egy 5000 forintos befizetéstől már megmenekülhetnek a vállalkozások
Privátbankár.hu | 2020. március 17. 13:39
Legalábbis egy időre. Ha a március végi határidőt nem is tolták ki, de a BKIK nem kezdeményez behajtási eljárást, ha valaki nem fizeti meg a hó végéig a kötelező kamarai hozzájárulást.
KKV A kkv-k adózási terhein könnyítene az Adótanácsadók Egyesülete
Privátbankár.hu | 2020. március 17. 09:19
A mostani helyzet miatt egyes adózási, bevallási, adatszolgáltatási jogszabályok átmeneti könnyítését javasolják.
KKV Sikeres az új csoportos társasági adómegtakarítási lehetőség
Privátbankár.hu | 2020. február 20. 13:10
A csoportos társaságiadó-alany a cégcsoportok számára nagy mértékű adómegtakarítási lehetőségeket jelenthet és az adminisztrációs terhek csökkenését eredményezheti.
KKV Segítő kéz a kkv-knak: új időszámítás kezdődött
Kollár Dóra | 2020. február 16. 13:33
2019 novemberében új időszámítás kezdődött a vállalkozásfejlesztésben: megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által készített és a kormány által a közelmúltban elfogadott kkv-stratégia, amely a 2030-ig tartó időszakra meghatározza a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítésének intézményrendszerét és irányait. Ezzel kapcsolatban dr. György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára válaszolt kérdéseinkre.
Friss
hírlevél