December 28-tól hatályos a harmadik országból beutazók itt-tartózkodását szabályozó törvény módosítása, amely nemzetgazdasági érdeknek minősíti azon külföldi befektetők magyarországi tartózkodását, akik 250 ezer euró értékben vásároltak legalább ötéves futamidejű állampapírt. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a külföldi többségi tulajdonában álló társaság vásárol a papírból.
A törvény a nemzetgazdasági minisztert jogosítja fel, hogy az erre a célra kibocsátott állampapír feltételeit szabályozza.
A nemzetgazdasági miniszter rendeletének tervezete kimondja, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) minden évben egy sorozatot bocsát ki abból az euróalapú államkötvényből, amelynek vásárlásával magyarországi tartózkodást lehet szerezni. (A vásárlónak azonban a törvény egyéb - így biztonsági - szempontjainak is meg kell felelnie.)
Ezt az államkötvény-sorozatot névérték alatt lehet megvásárolni, majd lejáratkor az ÁKK névértéken vásárolja vissza. A kibocsátási ár meghatározásához alkalmazott kamatlábat - a miniszteri rendelet tervezete szerint - az ÁKK állapítja meg. A törvény kimondja, hogy a diszkont kamatláb a kötvény kibocsátásakor az öt évhez legközelebb álló hátralévő futamidejű, euróban denominált, magyar államkötvény másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább 2 százalék.
A rendelet tervezete kimondja, hogy a másodpiaci hozamot a Bloomberg Finance L. P. által működtetett információs rendszer - a Bloomberg Generic Price - oldalán megjelenő eladási hozamok alapján kell kalkulálni.
A befektetők havonta két napon tehetnek ajánlatot ennek a speciális állampapírnak a megvásárlására. A papír futamideje a kibocsátás megkezdésének évétől számított ötödik év december 20-ig terjed.
Euróra váltották a nemzetgazdasági érdeket - íme, a rendelet
December végétől stratégiai befektetőnek minősül az a harmadik országból származó személy vagy annak cége, amely 250 ezer euróért vásárol magyar államkötvényt - a papír kibocsátásának részleteit tartalmazó nemzetgazdasági miniszteri rendelet már meg is jelent.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
