Varga Mihály emlékeztetett, hogy a 2012-ben elindított lakossági programnak köszönhetően az emberek kezében lévő állampapírok állománya folyamatosan bővül. A háztartások megtakarításain belül 2012-höz képest 2,4 százalékról 9,4 százalékra emelkedett az állampapírok részaránya. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben a háztartások összes új megtakarításának a fele az állampapír-állományt növelte - mondta a miniszter.
A kormány egyik legfontosabb célja teljesült azzal, hogy a hazai adósságfinanszírozáson belül a lakossági állampapír-vásárlások jelentősen növekedtek. Ennek köszönhetően nemcsak stabilabbá vált a magyar adósságfinanszírozás, és jelentősen csökkent annak devizaaránya is, hanem a kifizetett kamatok jelentős része az országban maradt - mondta Varga Mihály.
Logikus lépés a hosszabb futamidő felé terelni a lakosságot
A lakossági állampapírok nagy része egy éves vagy fél éves kincstárjegy, ezért az, hogy a külföldiek felől a hazai lakosság felé terelték az államadósság finanszírozási szerkezetét, erősen csökkenti a hátralevő futamidőt. Az államnak, az államadósság kezelőinek ez rendszerint nem célja, mert a sok rövid futamidejű papír magasabb kockázatot jelent.
Az idén év elején újabb hatalmas összegben jegyeztek állampapírt a kisbefektetők, mielőtt csökkentették volna az elérhető hozamokat. (Februárban az egy éves, a fél éves kincstárjegyek kamatát és az infláció-követő államkötvények kamatprémiumát egyaránt mérsékelte az ÁKK, miután két hónap alatt teljesült az éves eladási terv nagy része.) Ennek fényében logikus, hogy magasabb kamattal magasabb futamidejű kötvényeket dobnak piacra, próbálva arra felé terelni a kisbefektetőket.
Hogy lesz ebből reálhozam?
A 2 éves futamidejű kötvény 2,5 százalékos kamata egyébként nem számít kiemelkedőnek, nemrég még az egy éves futamidejű kincstárjegyé volt nagyságrendileg ennyi - mivel azonban a bankok sem ígérnek ennél többet a bankbetétekre, mindenképpen versenyképesnek nevezhető, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a magyar lakosság elsősorban a kockázatmentes (vagy legfeljebb alacsony kockázatú) befektetési termékekre vevő.
Azoknak, akik a reálhozamot keresik, érdemes figyelembe venni azt is a 2,5 százalékos hozamígéret mellett, hogy a legfrissebb inflációs jelentés szerint 2017-re az MNB 2,6, 2018-ra pedig 3 százalékos inflációt vár.
Gyorsult a gazdasági növekedés. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
