Magyarország a kínai belső piacon bocsátott ki államkötvényt 1 milliárd renminbi, 130 millió euró összegben. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára árult el részleteket a hajnalban bejelentett akcióról.
Elmondta: a kötvény 3 éves futamidejű, kamata 4,85 százalék, amelyet egy későbbi swapügylet keretében euróra vált a magyar állam, így végül ennél kedvezőbb lesz a Kínában piacra dobott kötvény kamata. (A jüanban kibocsátott, Kínában piacra kerülő kötvényeket pandakötvény néven emlegetik.)
A forintra átszámítva 40 milliárd körüli kibocsátás az NGM szerint is csak szimbolikus jellegű, Hornung szavai szerint hozzájárul a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.
Hornung Ágnes kiemelte: a mostani kibocsátás része egy 3 milliárd renminbi (jüan) programnak, a későbbi kibocsátásokat a piaci feltételek alakulásának függvényében hajtják végre.
A dim sumot már kóstolták
Tavaly áprilisban már volt egy jüankötvény-kibocsátásunk, ez viszont nem Kínában, hanem Hongkongban került piacra, így a "kötvényszleng" szerint nem panda- hanem dim sum-kötvénynek minősül. Az összeg akkor is szimbolikus volt, megegyezett a mostani kibocsátással. A hozam akkor 6,25 százalék lett - ennél a mostani lényegesen kedvezőbben alakult.
A múlt héten közölte az Államadósság Kezelő Központ, hogy mandátumot adott a Bank of China és a HSBC pénzintézetnek egy kínai jüanban denominált, elsősorban kínai intézményi befektetőknek ajánlott úgynevezett panda kötvény kibocsátásának Magyarország részére történő megszervezésére.
Áprilisban az ÁKK vezetője, Barcza György arról beszélt: 2017-re 1,2 milliárd euró összegben tervezték devizaforrás bevonását, ennek része egyebek mellett az államkincstár által belföldön értékesített eurókötvény, és egy nemzetközi devizakötvény kibocsátás lehetősége is. A mostani árazást tekintve a kínai "pandakötvény-piacról" például olcsón lehetne forrást bevonni - mondta akkor Barcza.
Megtörtént a bejelentés. 
