Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz "a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. Nálunk az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. A sors fintora, hogy Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.