Különleges ünnepnap van – kitalálod, mié?

A katolikus egyház a mai napon, vagyis augusztus 15-én ünnepli a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, Szűz Mária halálát és mennybemenetelét. Ez a nap a hívők számára kötelező ünnep, vagyis ezen a napon a katolikusoknak kötelező misén részt venni, ma Erdő Péter bíboros tart az ünnep alkalmából szentmisét az esztergomi bazilikában. Európa számos országában, köztük Franciaországban és Olaszországban nem csak vallási, hanem munkaszüneti nap is, ilyenkor minden zárva tart, köztük a bankok is, és a tömegközlekedési eszközök is szünnap szerinti menetrend szerint járnak. Magyarországon azonban nincs különleges nyitvatartás erre a napra.

Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz "a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. Nálunk az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek.  A sors fintora, hogy Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.