Zöld jelzést adott az Európai Unió Bírósága a közkinccsé vált történelmi és irodalmi művek online terjesztésének. A csütörtöki precedensértékű ítélet szerint egy weboldal akkor is közzétehet az interneten egy bizonyos országban már lejárt szerzői jogú művet, ha az egy másik uniós tagállamban még védelem alatt áll. A döntés kulcsa a földrajzi blokkolás, amely a bíróság szerint akkor is jogkövető megoldás, ha a felhasználók VPN-nel (vagyis olyan biztonsági eszközzel, amely titkosítja az internetes adatforgalmat) kijátsszák azt.
Komoly nemzetközi jogi vita végére tett pontot az Európai Unió Bírósága (EUB) a 2026. július 9-én, csütörtökön közzétett határozatában. Az ügy középpontjában a világ egyik legolvasottabb könyve, az UNESCO világörökség részét képező Anne Frank naplója állt, amelynek digitális terjesztése miatt évek óta feszült jogi csata zajlott két neves szervezet, Anne Frank Stichting (Anne Frank Alapítvány) és az Anne Frank Fonds (Anne Frank Alap) között.
Miért pont ez a napló a tét? – Több mint egy történelmi dokumentum
Anne Frank naplója nem véletlenül a világ tíz legolvasottabb könyvének egyike. A dokumentum egyszerre a holokauszt borzalmainak megrázó mementója és egy egyetemes felnőtté válási történet. A Frank-család Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába, ám miután a német hadsereg 1940-ben megszállta az országot, bujkálni kényszerültek. Anne, a tinilány 13 és 15 éves kora között egy amszterdami ház rejtett hátsó traktusában vetette papírra a gondolatait.
A napló azért egyedülálló, mert a bezártság, a folyamatos halálfélelem és a nácizmus brutalitása mellett egy kamaszlány legbelsőbb világát is bemutatja: a szüleivel való konfliktusait, az első szerelmet, a magányt és az identitáskeresést.
Anne és családja tragikus módon nem élte túl a háborút – miután 1944 augusztusában felfedezték a rejtekhelyüket, koncentrációs táborba hurcolták őket, ahol Anne és nővére a bergen-belseni táborban nem sokkal a felszabadulás előtt meghalt.
A napló megmenekülése a család bátor segítőinek, Miep Giesnek és Bep Voskuijlnek köszönhető. Amikor a Gestapo lerohanta a rejtekhelyet, kiürítették az apa, Otto Frank aktatáskáját, hogy abba pakolják bele az értéktárgyakat, Anne feljegyzéseit pedig egyszerűen a földre szórták. Az elhurcolás után a segítők visszatértek a szobába, összegyűjtötték a szanaszét heverő lapokat, és Miep bezárta őket az irodai asztala fiókjába – anélkül, hogy elolvasta volna.
A családból végül egyedül az édesapa, Otto Frank élte túl a borzalmakat. Amikor 1945 nyarán visszatért Amszterdamba, és megerősítették a gyászhírt, hogy a lányai meghaltak, Miep Gies kinyitotta a fiókot, és átadta a csomagot a megtört apának:
„Itt van a lányod, Anne öröksége.”
Otto Frank ezután kezdte el olvasni, legépelni, majd 1947-ben kiadni a feljegyzéseket.
A nagy csavar: miért él mégis 2050-ig a szerzői jog?
Bár az uniós jog szerint a szerzői jogok a szerző halála után 70 évvel lejárnak (ami Anne Frank 1945-ös elhunyta miatt 2016-ban megtörtént), a könyvesboltokban kapható klasszikus kiadás mégis 2050. december 31-ig áll védelem alatt áll az EU-ban.
Ennek az az oka, hogy a bázeli Anne Frank Fondsnak sikerült jogilag elismertetnie, hogy az édesapa, Otto Frank az 1947-ben megjelent könyv hivatalos társszerzője. Ő ugyanis a lánya nyers feljegyzéseit és füzeteit aktívan szerkesztette, lerövidítette, és a különálló darabokból egy új, egységes művet gyúrt össze. Mivel az EU-ban a közös művek védelmi ideje a legkésőbb elhunyt társszerző halálától számítódik, és Otto Frank 1980-ban halt meg, az általa gondozott szövegre szintén a 70 éves védelem vonatkozik, ami 2050 végéig érvényes.
A mostani bírósági ügyben azonban nem is erről a szerkesztett szövegről van szó, hanem a kizárólag Anne által írt, nyers történelmi kéziratok tudományos változatáról.
Alapítvány az alap ellen: miért robbant ki a per?
Ennek a felbecsülhetetlen értékű örökségnek a jogvitája zajlik most. A történet még 2021 szeptemberében kezdődött, amikor az amszterdami székhelyű Anne Frank Stichting más tudományos szervezetekkel összefogva ingyenesen elérhetővé tette az interneten a napló kéziratának holland nyelvű, kritikai és tudományos kiadását. Az alapítvány célja a fiatal lány gondolatainak minél szélesebb körű terjesztése volt.
Ezt a lépést azonban nem nézte jó szemmel a bázeli székhelyű Anne Frank Fonds, amely a szerzői jogok globális tulajdonosaként azonnal bírósághoz fordult a közzététel megszüntetéséért.
A konfliktus forrása az európai szerzői jogi szabályozás ellentmondásossága: míg számos uniós országban Anne Frank bizonyos nyers kéziratai már közkincsnek számítanak, és szabadon terjeszthetők, addig Hollandiában a nemzeti jogszabályok és a későbbi tudományos szöveggondozások miatt a napló egyes részei egészen 2037-ig szerzői jogi védelem alatt állnak.
A naplót az Anne Frank Múzeumban is kiállították Berlinben Fotó: Wikipedia Common
A földrajzi blokkolás elegendő?
Az internet természetéből adódóan viszont a szomszédos Belgiumban vagy más, szabad jogállású országban feltöltött dokumentumokat a holland felhasználók is könnyen elérhették volna, ami Hollandiában jogsértésnek minősül. Az amszterdami alapítvány ezért egy területi alapú tartalomkorlátozó rendszert (geoblockingot) épített be: a weboldal automatikusan letiltotta a hozzáférést minden olyan országból – köztük Hollandiából –, ahol a szerzői jog még érvényben van.
A bázeli alap viszont azzal érvelt, hogy ez a védelem nem elegendő, hiszen egy egyszerű virtuális magánhálózattal (VPN) vagy egyéb technikai trükkel a tiltás megkerülhető, így a jogvédett tartalom mégis eljut a holland olvasókhoz is. Az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében azonban elutasította ezt az érvelést, és az alapítványnak adott igazat. A bíróság kimondta:
A művek online közzétevőitől nem várható el kijátszhatatlan, tökéletes technikai blokk kiépítése.
A földrajzi alapú korlátozás alkalmazása jogi értelemben hatékony és elegendő intézkedésnek minősül.
Ha az internetezők tudatosan megkerülik a területi zárat (például VPN használatával), az az ő egyéni felelősségük, és ezért a tartalom feltöltője nem vonható felelősségre.
Miért fontos ez az ítélet az internet jövőjére nézve?
A luxembourgi döntés messze túlmutat Anne Frank naplójának ügyén; valódi mérföldkő az európai digitális piacon. Ha a bíróság a szigorúbb tiltás mellett döntött volna, az ellehetetlenítette volna a kulturális örökség digitalizációját Európában. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy az internet globális jellege miatt egyetlen művet sem lehetne online közzétenni mindaddig, amíg az az Európai Unió összes tagállamában közkkinccsé nem válik.
A mostani határozat sikeresen teremtett egyensúlyt: megvédi a kulturális és tudományos értékek szabad terjesztését azokban a régiókban, ahol a jogok már lejártak, miközben tiszteletben tartja a szerzői jogi oltalmat ott, ahol az még érvényes.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A „namaste” igen gyakori üdvözlés Indiában és Dél-Ázsiában. Mára azonban globális kulturális jelenséggé vált, és mindenhol megjelenik, a wellness-elvonulásoktól a politikai eseményeken át a popkultúráig. Mindeközben vita zajlik arról, hogy ez mennyire etikus.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyta a Novo Studium Kft. számára korábban megítélt 500 millió forintos NKA-támogatás visszavonását – közölte a Facebook-oldalán.
A Polgár Judit Sakkpalota módszerére épülő Sakkpalota App — nemzetközi nevén JuPo World — egy éve indult el, és máris szép sikereket ért el a 4–10 éves gyermekek és szüleik körében.
Izraelt ki kellett volna zárni az Eurovíziós Dalfesztiválról a spanyol kormányfő, Pedro Sánchez szerint. Arról beszélt, nem maradhatnak közömbösek azzal szemben, ami Gázában és Libanonban történik.
A világ nem tanul, ezt bizonyítja a gázai háború. 
