Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt és 3,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2020-ban a GDP volumene 5,1 százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 4,6 százalékkal nőtt - közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a negyedik negyedévben 4,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye éves összehasonlításban. Az előző negyedévhez mért növekedéshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá - közölte a KSH.
Negyedéves összevetésben másodszor nőtt a GDP a harmadik negyedévi 11,4 százalékos emelkedés után, amivel a gazdaság kikerült a technikai recesszióból, mivel az első negyedévben 0,4 százalékkal, a másodikban 14,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye.
Az éves összevetésű adatok szerint a tavalyi első negyedévben még 2,2 százalékos növekedést regisztrált a statisztika, a másodikban 13,6 százalékkal, a harmadikban pedig 4,6 százalékkal csökkent a GDP a nyers adatok szerint a negyedik negyedévi 3,7 százalékos visszaesést megelőzően.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott éves indexek az 1,9 százalékos év eleji növekedés után 13,7 százalékos és 4,8 százalékos visszaesését mutatnak a második és a harmadik negyedévre a negyedik negyedévi 4,3 százalékos csökkenés előtt.
A jövőre kivetített dinamikára építő és az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt úgynevezett évesített index 4,5 százalékos növekedést jelez a negyedik negyedévben. Ez a mutató azt jelzi, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az előző negyedévhez viszonyított volumenváltozás négy negyedévig folytatódna - tájékoztatott közleményében a KSH.
Hozzátették, hogy az évesített index váratlan visszaesés hatására hamarabb csökken, és a kilábalás folyamatát jobban követi, mint az előző év azonos időszakához viszonyított, szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex.
A KSH figyelmeztetett arra is, hogy a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet olyan gyors változásokat okozott a gazdasági környezetben, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezért a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a későbbi revíziók nagyságát.
Az adatokra reagálva a Pénzügyminisztérium azt emelte ki keddi közleményében, hogy bár a magyar gazdaság teljesítménye 5,1 százalékkal maradt el az előző évitől, ez még mindig jóval kedvezőbb az uniós országok -6,4 százalékos átlagánál. A PM várakozásai szerint pedig a második negyedévtől visszatér a dinamikus növekedés, és 2021-ben már 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság.
(via MTI)
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
