A South China Morning Post című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent cikk szerint a vállalatot évek óta súlyos bírálatok érték amiatt, mert az oldal kínai verziójában cenzúrázta a politikailag érzékeny tartalmakat, illetve letiltott egyes, Pekingre nézve sértőnek ítélt fiókokat. A múlt hónapban több olyan amerikai újságíró LinkedIn oldala vált elérhetetlenné a kínai felhasználók számára, akik a kínai vezetés számra érzékeny témákról írtak.
A LinkedIn 2014 óta volt jelen a kínai interneten, ahol a vállalat közlése szerint több mint 54 millió követővel rendelkezett. A portál egyike volt az utolsó, jelentősebb amerikai közösségi médiavállalatoknak, amelyeknek a működését még engedélyezték Kínában. A Facebook, a Google, a Twitter és a Youtube például már évek óta nem elérhető a kínai interneten.
Mohak Shroff, a LinkedIn mérnöki részlegének rangidős alelnöke a vállalat csütörtöki közleményében úgy fogalmazott: "miközben sikeresen segítettünk a kínai felhasználóinknak állásokat és gazdasági lehetőségeket találni, megosztások és a tájékoztatás inkább közösségi jellegű területein nem tudtunk azonos szintű sikereket elérni". Rámutatott továbbá: a működési környezet egyre nagyobb kihívásokkal jár, miközben a vállalat egyre jelentősebb megfelelési követelményekkel néz szembe Kínában.
Márciusban a LinkedIn felfüggesztette az új felhasználók regisztrációját a kínai oldalán arra hivatkozva, hogy igyekszik megfelelni a kínai törvényi előírásoknak. Ezt követően májusban a kínai kiberhatóság egy átfogó ellenőrzést követően több mint száz másik mobilalkalmazás között a LinkedInt is megvádolta azzal, hogy illegális módon gyűjt és használ fel személyes adatokat.
A vállalat bejelentette, hogy egy olyan, egyedülállóan Kínára szabott szolgáltatást indít el még az idén, mely nem tartalmaz közösségi hírfolyamot, és nem teszi lehetővé bejegyzések vagy cikkek megosztását.
Nincsenek jó napjai a tech-részvényeknek. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
