A devizahitelek mennek, de a bankadó velünk marad

A Citroen autócsere programját népszerűsítő hirdetéseiben megtévesztette a fogyasztókat. A Gazdasági Versenyhivatal szerint az volt a gond, hogy a reklámokból sokszor kimaradt: nem csak a régi autót kell leadni, hanem az úja a Citroen saját finanszírozási programja keretében kell megvásárolni - sőt, nem is megvásárolni, hanem lízingelni, ugyanis csak erre vonatkozott a meghirdetett legalacsonyabb ár. Aki esetleg készpénzben fizetett volna, annak 300 ezer forinttal többe is kerülhetett az új autó. A Versenyhivatal ceruzája vastagon fogott: 40 millióra büntették a Citroent.

A nemzetgazdasági miniszter ma a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt a devizahitelek kivezetéséről, erről már korábbi híradónkban is hírt adtunk. Az interjú során azonban szóba került a bankadó is: Varga Mihály elmondta, nem zárja ki, hogy a bankadó felülvizsgálata, átgondolása megtörténhessen, hiszen a bankoknak súlyos áldozatot kell majd hozni az ügyfelek kárpótlása érdekében. A bankok esetleges lelkesedését azonban hamar letörte a miniszter: hozzátette ugyanis, hogy "nem ennek van most az ideje, nem öntjük ki a fürdővízzel a gyereket is." Tavaly egyébként a bankok közterhei 560 milliárd forint körüli összegre emelkedtek, ebből 126 milliárd forint volt a bankadó - úgy tűnik, ennek mértéke a devizahiteleken elszenvedett veszteségek ellenére sem csökken majd.

Szintén a magyar bankszektorhoz kapcsolódó hír, hogy a Handelsblatt értesülése szerint célegyenesben van a Bayerische Landesbank tulajdonában lévő MKB eladása. A vevő valószínűleg a legnagyobb magyar pénzintézet, az OTP lesz. Ez a pletyka nem először röppen fel, legutóbb áprilisban adott ki közleményt az ügyben az OTP, akkor nem kommentálták a találgatásokat - igaz, nem is cáfolták a hírt.

Egy újabb nézőpontban is előkerült egyébként ma a devizahitelek kérdése: a Bank of America-Merrill Lynch elemzői a mentőcsomag lehetséges hatásait feszegették. Úgy vélik: ha a problémát sikerül zökkenőmentesen rendezni, 2 százalék alá is csökkentheti a magyar alapkamatot a jegybank. Ha viszont úgy alakul, hogy a hitelek egy komolyabb részét kellene leírnia a bankoknak, az még Magyarország felminősítését is késleltethetné, azaz később kerülhetünk ki a bóvli kategóriából, ha nagyon ráfizetnek a bankok az adósmentésre.

És ha már bóvlizunk: készül a hitelminősítők magatartási kódexe, de közben júliustól több új sztenderd szorítja szigorúbb feltételek közé a hitelminősítők munkáját. A felügyeleti hatóságok számára feladat, hogy igyekezzenek kiiktatni a szabályokból a hitelminősítésekre vonatkozó hivatkozásokat - írja a Magyar Nemzeti Bank munkatársa. A Privátbankár.hu ma adta közre Bábosik Mária tanulmányát, ebből megtudhatjuk: kik a hitelminősítők, miért fontosak, mit minősítenek és miért kell megregulázni őket - kattintson friss vezető cikkünkre, és választ kap minden kérdésére.

Híradónkkal egyidőben teszi közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás első félévi helyzetéről szóló tájékoztatást, ez hatással lehet a forint árfolyamára, ha az adat nagyon eltér az előzetes várakozásoktól.