Egyre több jel mutat arra, hogy a kormány annak érdekében, hogy megfeleljen annak az elvárásnak, hogy a GDP-arányos államadósságot a tavalyi szint alá csökkentse, komoly lépéseket tervez. Mint ismert, 2013. végén a GDP 79,2 százalékának megfelelő szinten állt a mutató az egy évvel korábbi 79,8 százalék után - bár itt is mesterségesen nyomták le a mutatót. Idén azonban komoly akadályok gördültek a további csökkenés elé, a hiány a második negyedévben 83,3 százalékon is tanyázott. Hogy nem lesz könnyű menet, azt mindennél jobban mutatja, hogy a múlt héten 190 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága, így az elérte a 24 716,6 milliárd forintot, ami a GDP 81,2 százaléka.
Megújítás nélkül
Pasquale Diana, a Morgan Stanley Közép-Európával foglalkozó elemzője a Napi Gazdaságban arról írt, hogy több lehetőség is rendelkezésére áll a kormányzatnak, hogy az Alaptörvényben is szentesített célját, az államadósság folyamatos csökkenését elérje. Az egyik megoldás szerint a lejáró hiteleket nem kell újrafinanszírozni, tekintve, hogy az Államadósság Kezelő Központ az idei év végéig már biztosította a finanszírozást.
A kutató szerint ez önmagában nagyjából 3,5 százalékponttal csökkentené a GDP-arányos államadósság mértékét. Pasquale Diana szerint az év vége előtt a jegybank a rendelkezésére álló forinttartalék terhére – amely körülbelül a GDP 5 százalékára rúg - visszavásárolhatna lakossági állampapírokat is.
Forint erősítés
További komoly lépést tehetne a kormány a forint árfolyamának erősítésével. Mivel hazánk adósságállományának 40 százaléka devizában denominált, ezért a forint árfolyam 5 százalékos változása nagyjából 1,5 százalékponttal csökkentheti az adósságrátát. Samu János, a concored makroelemzője ezt a matekpéldát úgy vázolta fel, hogy a forint 10 forintos gyengülése az euróval szemben nagyjából egy százalékponttal emeli az adósságrátát.
Az év közbeni 317 forintos eurócsúcshoz képest a tegnapi 307 forint körüli árfolyam ezt a 10 forintos lépést már teljesítette, s százalékosan 3,2 százalékot már „behozott”. Hogy a kormány számol a december kedvezőbb árfolyammal, azt az jelzi, hogy Varga Mihály is arról beszélt a közelmúltban, hogy kívánatos lenne egy "jó" forintárfolyam az év utolsó napjára, mivel – szavai szerint – ez az a nap, "amikor a legjobb formában kell lennie az államadósságnak".
Gyorsítható a devizahitelek forintosítása?
Egyes elemzők ennek kapcsán arról is beszélnek, hogy önmagában kedvezőbbé tehetné az árfolyamot, ha addigra érdemi lépés születne a devizahitelek forintosításában. Bár önmagában a forintosítás épp ellenkező irányú forint-elmozdulást indukálhatna, ám a szakértők szerint az a tény, hogy az elmúlt napok forinterősödésében egyértelműen kimutatható annak jele, hogy a devizahitelek átváltásával kapcsolatos kockázatok mérséklődtek, miután egyértelművé vált, hogy a jegybanki tartalék terhére fogja átváltani az MNB a devizahiteleket, akár merészebb gondolatok is születhetnek.
Miután a devizahitelek forintosítását nem lehet elhúzni, azt ildomos egy adott napi árfolyamhoz kötni. (Ez persze arra az esetre igaz, ha az átváltás piaci árfolyamon történik, ám eleddig ezt még senki nem cáfolta azt követően, hogy a Kúria is ügyfélteherként aposztrofálta az árfolyamváltozás terheit.) Ez esetben az átváltás lényegében „bármikor” megléphető.
A „nagy” forintosítás eszköze működik - tesztelés zajlik?
Az átváltással kapcsolatos kockázatokat mérsékli az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank már tegnaptól ad el devizát a lakossági devizahitelekkel kapcsolatos elszámolásokból adódó banki igények kielégítése céljából. .
A feltételhez kötött euróeladási eszköz esetében a hitelintézetek tenderenként egy ajánlatot adhatnak be, amelyben a megvásárolni kívánt euró mennyiségét kell megjelölniük. A feltétel nélküli euróeladási eszköz a hitelintézet részéről egy azonnali euróvételi ügylet és egy 2016-ban vagy 2017-ben lejáró ellenirányú többdevizás kamatcsereügylet (CIRS) kombinációját jelenti. A jegybank a tendereket legalább 2015. március 30-ig alapesetben heti rendszerességgel, szükség esetén gyakrabban hirdeti meg. A feltételhez kötött tenderen a meghirdetett mennyiségre, 2 milliárd euróra 230 millió euró ajánlat érkezett, míg a feltétel nélküli tender esetében a meghirdetett mennyiségre, 1 milliárd euróra 750 millió euró ajánlat érkezett - a jegybank mindkettőt elfogadta.
Az MNB Monetáris Tanácsa szeptember 23-i ülésén nem hagyott kétséget arról, hogy a mostani megoldás nem pusztán az árfolyamréssel, az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emeléssel kapcsolatos banki elszámolások fedezéséhez, de a lakossági devizahitelek kivezetéséhez, a forintosításhoz szükséges deviza mennyiség biztosítására is szolgál - erre 3 milliárd eurós keretösszeget határoztak meg. Egyes vélemények szerint üzenetértékű, hogy az átváltás rendszere már hónapokkal korábban működik, mint ahogy a forintosítást elvben a politikusi nyilatkozatok alapján meglépné az ország - az elmúlt hetekben 2015. közepére tette a forintosítást a nemzetgazdasági miniszter és a Fidesz frakcióvezetője is. Épp emiatt vélekednek mind többen úgy a mostani napok történései kapcsán, hogy a „nagy” forintosítás tesztelése zajlik - az árfolyam érdemi mozgatása nélkül. Ha olyan összkép alakulna ki a piacokon, amelyek kedvezően fogadják a forintosítást és ez – meglehet rövid távon – a forintot is erősítené, akár gyors forintosításra – vagy legalábbis annak bejelentésére - is lehetőséget adna.
Ha kedvező marad a hangulat a következő hetekben. Akad azonban kockázat is – véli Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
