A bank becslése szerint Magyarországon, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában a károk összesítve 3 milliárd euróra tehetők, ami a 2002. évi árvíz kárösszegének nagyjából a fele.
|
A kisebb kár elsősorban annak tulajdonítható, hogy a szóban forgó országokban mintegy 3,3 milliárd eurót fordítottak az elmúlt időszakban árvízvédelmi beruházásokra. Az Erste kimutatása szerint a legtöbbet Ausztriában költötték erre a célra, 1,8 milliárd eurót, Szlovákiában 600 ezer eurót, Csehországban 500 ezret, Magyarországon 300 ezret. Hozzájárult a károk mérséklődéséhez az is, hogy a korábbiakhoz képest most több idő volt a felkészülésre, a városok megvédésére.
Nem rázta meg a gazdaságokat
Elhanyagolható az árvíznek a hazai össztermékekre gyakorolt hatása is, mivel komolyabb gyárbezárás, termeléskiesés nem igazán volt - leszámítva a csehországi Staropramen sörgyárat és a magyarországi Suzukit -, a mezőgazdaságban okozott kár pedig aligha fogja meghaladni a térség összesített GDP-jének 0,1 százalékát. Bár tetemes a lakossági kár, a GDP alakulása szempontjából ez az adat nem releváns az elemzők szerint.
Az elemzés kitér arra is, hogy a helyreállítási munkálatok bizonyos szempontból még jó hatással is lehetnek a gazdaságokra, mivel a kárt szenvedett épületeket renoválni kell, és ez élénkíti a beruházásokat.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
