Árnyoldalak: ilyen struktúra mellett ez a növekedés nem fenntartható
Az ING gyorselemzése szerint a felhasználási oldalt nézve a legfőbb húzóerő a belföldi felhasználás maradt: ez önmagában 6,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ugyanakkor ezt a teljesítményt a külső kereslet – főleg az export bővülésének jelentős visszaesése miatt – közel 1,7 százalékponttal mérsékelte. A belső keresleten belül a háztartások végső fogyasztása a korábbinál alacsonyabb mértékben bővült, ezt viszont ellensúlyozta a beruházások növekedése és a jóval kisebb mértékű készletcsökkenés.
Összességében tehát nagy meglepetést nem látunk, de a fogyasztási dinamika mérséklődése is azt jelzi, hogy a gazdaság lassan alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsolhat. Valamint az is egyértelmű, hogy a jelenlegi rendkívüli mértékben kiegyensúlyozatlan növekedési struktúra miatt a jelenlegi gazdasági teljesítmény hosszú távon nem fenntartható"
- írja az ING.
Tényleg fehéredik a gazdaság
A termelési oldalon az ipar és a szolgáltatószektor lassuló bővülését ellensúlyozta az építőipar továbbra is dinamikus növekedése és a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatások 2,2, míg az ipar és építőipar együtt 1,7 százalékpontot magyaráz a növekedésből. További érdekesség, hogy egyre nagyobb a termékadók- és támogatások növekedési hozzájárulása, vagyis a kormányzat jövedelme, ami a gazdaság folyamatos fehéredésével lehet összefüggésben.
Egyetlen év alatt 1 százalékpontot eshet a növekedés üteme
Az ING azt írja: előre tekintve az elmúlt két igazán remek negyedév ellenére úgy véljük, hogy a gazdaság jövőbeli kilátásai érdemben nem változtak. A jelenlegi növekedési szerkezet tartósan nem fenntartható és egyensúlytalanságokhoz vezet. A külső környezet alakulása és a belső kapacitáskorlátok együttesen az idei év egészére várt 4,8 százalékos GDP-növekedést 3,8 százalékra mérséklik 2019-ben.
|
A PM a következő években is 4 százalék körüli növekedést vár Az előzetes becslésnél is magasabb, 5,2%-os (kiigazított) gazdasági növekedés az uniós átlag két és félszeresét meghaladó bővülést jelent - emelte ki az adatközlést követő közleményében a Pénzügyminisztérium. Az 1995 óta rendelkezésre álló adatok alapján soha korábban nem volt ekkora mértékű bővülés hazánkban. Az első három negyedév 4,9%-os teljesítménye alapján a második helyen áll Magyarország a ma ismert uniós rangsorban - írja a PM. "Az adatokból azt láthatjuk, hogy Magyarország GDP-je 25%-kal haladta meg a 2010-es év eleji szintet, illetve több mint 18%-kal múlta felül a 2014. évit. Az elkövetkezendő években továbbra is négy százalék körüli lehet a bővülés" - közölte a minisztérium. |
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
