|
| EPA/YANNIS KOLESIDIS |
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a hétfői kereskedést összegző esti helyzetértékelésükben kiemelték, hogy bár volt megingás a közép- és kelet-európai deviza- és részvénypiacokon - a térségi fizetőeszközök általában 1-3 százalék közötti mértékben gyengültek -, a Morgan Stanley Capital International (MSCI) globális indexszolgáltató feltörekvő európai részvényeket követő súlyozott árfolyammutatója (MSCI Emerging Europe) azonban még így is bőven felülteljesítő az év eleje óta a feltörekvő térségekhez viszonyítva, illetve - helyi valutában számolva - a fejlett ipari régió piacaihoz képest is.
Házon belül marad
A ház szerint a meglehetősen lanyha hétfői piaci reakció fő tényezője valószínűleg az, hogy Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságainak csekély közvetlen kapcsolatai vannak a görög gazdasággal, és úgy tűnik, hogy a válság Görögországra korlátozódik.
A cég elemzői megismételték azt az álláspontjukat, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságokra elsősorban a szélesebb körű euróövezeti járványhatás jelentene veszélyt.
| A görög válságról írt valamennyi cikkünket itt találja >>>> |
A Capital Economics elemzői közölték: mindaddig viszonylagos derűlátással ítélik meg a közép-európai részvény- és devizapiacok kilátásait, amíg a görög válság járványhatásait sikerül kordában tartani.
Így teljesíthet a forint és a magyar börze
A ház 2015 végére jelenleg 305 forint/eurós, 2016 végére 300 forint/eurós árfolyam-előrejelzést tart érvényben.
A Capital Economics várakozása szerint a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX az idei év végére 23 ezer, 2016 végére 24 ezer pontig emelkedhet.
Ennyit a kamatcsökkentésről
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a görög válságnak a magyar monetáris politikára lehetnek hatásai.
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a görögországi helyzet közép- és kelet-európai járványveszélyéről összeállított hétfői értékelésükben úgy vélekedtek, hogy lekerülhet a napirendről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának további csökkentése, ha a görögországi fejlemények miatt érdemben romlik a piaci kockázati megítélés.
A ház szakértői ugyanakkor tartós piaci nyomás esetére is valószínűtlennek nevezték, hogy az MNB monetáris szigorításba kezdene az idei év vége előtt, tekintettel az inflációs dinamikára, és arra, hogy a forintárfolyam hatása az inflációra jelentősen csökkent az utóbbi években.
Az RBS londoni elemzői szerint az MNB intervencióra szánhatja el magát, ha a forint néhány napon belül a 325-330 forint/eurós sávba gyengülne, de ha ez néhány hét alatt menne végbe, akkor nem feltétlenül interveniálna.
