Komplett kis listába szedte a kormány, hogy mennyi pénzt adott az elmúlt 10 évben a fővárosnak a közösségi közlekedés fejlesztésére.
A mai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat lényege azonban a jogszabály végén van, ahol a kormány a támogatásáról biztosítja Budapest vezetését, hogy az Európai Beruházási Banknál (EIB) meglévő hitelkerete terhére fejlessze a közösségi közlekedést.
Ez alapján a kormány:
- a közösségi közlekedés fejlesztése és a klímavédelem kiemelt szempontjaira tekintettel kifejezetten támogatja, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésére álló, szabadon felhasználható 61 milliárd forintos hitelkeret terhére haladéktalanul beszerezzen 51 darab opciós jog alapján megvásárolható környezetbarát trolibuszt és 51 darab villamost;
- felhívja a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének felelősségi körében eljáró Miniszterelnökséget vezető minisztert és a pénzügyminisztert, hogy az EIB-vel folytatandó egyeztetések sikere érdekében szükség szerint nyújtsanak támogatást a Fővárosi Önkormányzat részére.
Ám ezt megelőzően tételesen felsorolják, eddig mennyi pénzt adott a kormány - valójában az állam - a fővárosnak hasonló célokra. A listával mintha üzenni akarnának a főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek, hogy a fővárosi fejlesztések nagymértékben függenek a kormány közreműködésétől. De azt is az orra alá dörgölték, hogy mennyi szabad forrása van Budapestnek, miközben a városvezetés rendre a kormánynál kilincsel támogatásért.
Íme, a pontokba szedett öntömjénezés:
- a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének felelősségi körében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentése alapján megállapította, hogy a Kormány intenzív támogatásával Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) és a budapesti és fővárosi elővárosi közösségi közlekedés szolgáltatói 2013 és 2022 között összesen 1155 új járművet tudtak, illetve tudnak forgalomba állítani, amelyből 73 villamos, 57 trolibusz, 848 autóbusz, 74 metrószerelvény és 103 elővárosi motorvonat;
- a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének felelősségi körében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentése alapján megállapította, hogy 2010 és 2021 között a Kormány központi költségvetési vagy európai uniós forrásból összesen több mint 1330 milliárd forinttal támogatja a budapesti közösségi közlekedést;
- a pénzügyminiszter és a Magyar Államkincstár beszámolója alapján megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat szabadon felhasználható likvid pénzállománya 2020. szeptember 30-án 224 milliárd forint, amelyből 90,1 milliárd forint készpénz és 133,9 milliárd forint értékpapírban nyilvántartott összeg;
- a pénzügyminiszter jelentése alapján megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat korábbi kormányhatározatokkal jóváhagyott, az Európai Beruházási Bankkal (a továbbiakban: EIB) megkötött két hitelszerződése alapján a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésére áll 61 milliárd forint, járműbeszerzésekre és egyéb fejlesztési célokra szabadon felhasználható hitelkeret;
A fővárosi tartalék felhánytorgatásában nincs újdonság, mindig is markáns része volt a felek közötti politikai vitának a szabad pénzeszközök rendelkezésre állása. A kormány szerint komoly összegen ülnek Karácsonyék (ezt számszerűsítik a határozatban), a főpolgármester pedig azzal szokott riposztolni, hogy azok kötött források, miközben a működési kiadásaik fedezetére szolgáló bevételeiket megdézsmálja a kormány (például a gépjárműadó elvonásával, a szolidaritási hozzájárulási kötelezettség megemelésével).
Akár a tegnap esti Magyar Közlönyt is ebbe a sorba illeszthetjük. A kormány ugyanis a veszélyhelyzet újbóli kihirdetésével előírta a járatszám növelését a közösségi közlekedésben, valamint ismét ingyenessé tette a parkolást. A már most is csapágyasra járatott tömegközlekedésben azonban nem nagyon maradtak tartalékok az üzemeltetés fokozására, az ingyenes parkolás pedig a kerületek büdzséjét fosztja meg a bevételtől. Természetesen az intézkedések szükségességét a járványhelyzettel magyarázza a kormány.
Ami a főváros EIB-hitelkeretét illeti, az egyfajta vésztartalék a budapesti büdzsében. A pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Kiss Ambrus az év elején egy 99 milliárd forintos hitelkeretről beszélt - melyet a kormány korábban már jóváhagyott -, s amelyből a korábbi városvezetés már 40 milliárd forintot lehívott. Karácsonyék a maradék összeget 2023-ig tervezték lehívni, a felhasználási célok között pedig szerepelt a Lánchíd felújítása, útépítések, a Budapest Galéria költöztetése. További 8,9 milliárd forintot pedif a kormány és az önkormányzat közös projektjeinek önrészére szántak.
Lapunk a közelmúltban készített interjút a főpolgármester-helyettessel, ebben is kitért az EIB-hitelkeretre. Ebben jelezte, hogy a működőképesség fenntartása érdekében a hitelkeret átstrukturálását szeretnék elérni. Mint mondta:
"Ez az átstrukturálás két irányú. Egyrészt a meglévő, 99 milliárd forintos hitelkeretnél pandémiára tekintettel azt kértük az EIB-től, hogy a finanszírozási arányokon lehessen módosítani, oly módon, hogy 90 százalékot lehessen hitelből és 10 százalékot egyéb forrásból beletenni az egyes projektelemekbe. Ezt a visszatérítendő támogatást még az előző városvezetés tárgyalta ki. Másrészt mi is kezdeményeztük e hitelkeret bővítését, ha úgy tetszik, egy új visszatérítendő támogatást kértünk az EIB-től. A bank már elvi engedélyt adott egy 200 millió eurós, 30 éves lejáratú hitelre, amelynek törlesztését négyéves türelmi idő után kellene megkezdeni. A kormány azonban ezt egyelőre nem támogatta, legalábbis szóban. De ezt a munkát nekünk folytatni kell az EIB-vel, és majd hivatalosan, írásban is várjuk, hogy mi lesz a kormány álláspontja. Azt tanultam meg ugyanis az eddigi, 18 éves közigazgatási pályafutásom során, hogy a kormányzás és a közigazgatás egy írásbeli műfaj. Amíg tehát nincs papír, addig szinte minden lehetőség adott, ha nem így, akkor lehet, hogy kicsit más formában. "
Még érdekesebb a kormány szakmai kifogásait firtató kérdésünkre adott válasza:
"Nem, ez egyértelműen egy politikai lépés. Hiszen, ha szakmai problémájuk lenne, akkor megjelölnék, mely projektelemek finanszírozását nem tartják indokoltnak. Ezt akár tudomásul tudnánk venni. Szerintünk az a jó vita, amikor tárgyalóasztal van és folyamatosan párbeszédet folytatunk valamiről és létrejön valamilyen megegyezés. Mint ahogy az történt az előző, 99 milliárd forintos EIB-hitelkeret kapcsán Tarlós István és a kormány között. Akkor például nem engedték a hitelből buszok vásárlását. Egy ilyen kikötést mi is el tudnánk fogadni, arról tárgyalnánk, de ne politikai zsigerből mondják azt, hogy nem vehetünk fel hitelt. "
A határozat véletlenül pont a buszok beszerzéséről szól, a kormány tehát megmásította a véleményét: engedélyezi a hitelfelvételt, és olyan célokra, amelyeket a Tarlós-érában nem. A véleményváltozás oka nem derül ki a jogszabályból, jóindulatú feltételezésünk szerint a mostani gépjárműbeszerzés célja lehet az M3-as metró felújítása miatt szükségessé váló busz- illetve villamosbeszerzés, amivel a föld alatti forgalmat lehet kiváltani.
A hírre regált az indexnek Karácsony Gergely főpolgármester, aki elmondta, azt a keretet, amiről a határozatban szó van, már más célra kötötték le, a főváros tárgyalt az EIB-vel egy kedveményesebb konstrukcióról, amelyből zöld célú gépjárműbeszerzést lehet finanszírozni.
Veszteséggel zárta márciusban végződött pénzügyi évét a Nissan. 
